A robotháború művészete

A hadseregek robotizálása már régóta megkezdődött és egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik, hogy a katonák feladatát részben átvállaló gépek milyen mértékben kell, hogy emberi felügyelet alatt maradjanak és mennyire etikus automatizálni a működésüket. Az erősen militarizált országok számára előnyt jelent olyan technológiák fejlesztése, amelynek révén a hadseregeik eddig sosem látott képességekre, gyorsaságra és erőre tesznek szert, ezért néha már úgy tűnhet, hogy közeledik a robotháborúk kora.

Ez nem túl megnyugtató utópia, még akkor sem, ha emberekre mindig szükség lesz ahhoz, hogy a gépeket felépítsék, menedzseljék és javítsák. A Defense One-on Zachary Kallenborn, nemzetvédelmi szakértő, aki többek között az automata drónrajok viselkedését tanulmányozza, azt jósolja, hogy egy részben automatizált háborúban például a katonák igaz, hogy kisebb számban lennének jelen (ami jó dolog, mivel kevesebb ember van veszélynek kitéve), viszont az automata robotok elsődleges célpontjává válnak majd, mivel a robotok az algoritmusaik iránymutatása alapján először őket próbálják majd meg kiiktatni.

Biohibrid

Akárhogy is alakuljon a jövő, a robotikai fejlesztések megállíthatatlanul haladnak a laboratóriumokban és időnként nem várt fordulatot vesznek. A kutatók, mikor a robotok mozgását tervezik, gyakran fordulnak inspirációul a természethez és az állatok vagy éppen az ember felépítését szimulálják a hatékonyabb működés érdekében. Robotkutyákat például rengeteg cég épít, mivel a négylábú és könnyed szerkezet könnyebben tud haladni egyenetlen terepen is. Arra azonban még nem volt példa, a Terminátor filmen kívül, hogy élő, laboratóriumban növesztett izomszövetekkel ruházzák fel a mechanikus alkatrészeket, izmos biohibrid robotot alkotva.

Az Egyesült Államok Hadserege tavaly decemberben számolt be a fejlesztésről, melyen a DEVCOM (U.S. Army Combat Capabilities Development Command), a Hadsereg Kutatólaboratóriuma (ARL), a Duke Egyetem és az Észak-Karolina Egyetem kutatói dolgoznak, és amely egy négylábú, izmokkal megpakolt gép megépítését célozza. Az izmok szerepe az energiagazdaságos és flexibilis mozgás megalapozása lenne, ahogy azt Dean Culver, az ARL munkatársa elmondta.

"Az egyik kihívás, amely a gyalogságot kísérő robotokat érinti, az arra való képtelenségük, hogy instabil területekhez alkalmazkodjanak.

Az izmok működése, noha nem az egyetlen felelős faktor, de nagy szerepet játszik az állatok azon képességében, hogy egyenetlen terepen navigáljanak[...] Változatos terepeken való műveletek esetén ez az agilitás azt jelentené, hogy a más módon elérhetetlen régiók járhatóvá válnának és ezek az opciók kritikusnak lehetnek az Egyesült Államok Hadseregének sikerében." A tavaly indult kísérletek még korai fázisban járnak, de Culver szerint ezek a tesztek fogják majd meghatározni, hogy tényleg beváltják-e a mesterséges, de organikus izmok a hozzájuk fűzött reményeket, vagy a hagyományosabb szerkezet, a motorok és aktuátorok alkalmazása bizonyul a jobb megoldásnak.

Laborban növesztett katona

Az izomszöveteket a laborban növesztett hamurgerekhez hasonlóan mesterségesen hozzák létre, már csak azért is, mivel így kifejezetten a hadsereg céljainak leginkább megfelelő jellemzőkkel bíró tenyészeteket lehet alkotni. A kiinduló sejtek bármilyen állatból származhatnak, a kész szövetet pedig a mechanikus részekre applikálva valamilyen vegyi anyagokkal vagy elektromos impulzusokkal hozzák működésbe. Így, egy rugóhoz hasonlóan, utasításra tud majd összehúzódni és megnyúlni, ami lehetővé teszi, hogy a robot ne boruljon fel rázós terepen. Az élőlények testének öntudatlan problémamegoldó képessége a hirtelen bekövetkező problémák esetén sokat segíthet a gépeknek:

"Ha keresztülszaladsz egy mezőn és véletlenül belelépsz egy nyúlüregbe, még mielőtt a jel elér a lábadtól az agyadig, amely azt mondja: 'te jó ég, egy nyúlüregben állok', a tested máris mozgásba lendül, hogy idomuljon a váratlan változáshoz.

Ezért részben az élőlények irányító rendszerének felépítése a felelős, de közrejátszik az izmok és inak hajlékonysága is, amely lehetőséget ad az alkalmazkodásra." - nyilatkozta Culver a Nextgovnak.

A kutatók egyelőre a Duke és az Észak-Karolina Egyetemen kívül további partnereket keresnek a kísérletekhez, majd, ha az izmokat sikerült kifejleszteni, a Hadsereg Legged Locomotion and Movement Adaptation (LLAMA) projektjének valamely négylábú platformjához, esetleg a Tengerészet Legged Squad Support System (LS3) robotjaihoz hasonló gépeket építenek majd a teszteléshez. A továbbiakban nem csak a földön közlekedő, hanem repülő, szárnyas drónokat is terveznek hasonló módon működtetni.

(Fotó: GettyImages/Donald Ianin Smith, Wikimedia Commons)

További cikkek a témában:

Ritkán látni annál jövőbb dolgot, mint amikor egy falka robotkutya szökdécsel a kertben Most álmélkodjunk rajta, mert néhány év múlva tök uncsi látvány lesz.
Valóságos robothadserege lehet az Egyesült Királyságnak a 2030-as évekre Ez nem egy készülő film, hanem maga a valóság. Röpke egy évtizeden belül megszokott látvány lehet, hogy robotok masíroznak majd az emberi katonák mellett. De ne aggódjunk, fegyverükkel csak a 'gazdájuk' tüzelhet. Legalábbis elméletileg.
Feltalálták a mesterséges izmokat, melyek egyre erősebbé válnak a testmozgással A frissen kifejlesztett rugalmas izmokkal rendelkező robotok, a munkavégzés eredményeként egyre izmosabbak és erősebbek lesznek, akárcsak az élőlények.