Jelentkeznél, ha az első telepeseket toboroznák a Marsra?

2024 / 01 / 26 / Bobák Zsófia
Jelentkeznél, ha az első telepeseket toboroznák a Marsra?
A lehetőség, hogy a Marsra egyszer majd emberek léphetnek, távolinak tűnik, pedig már az ötvenes-hatvanas években Wernher von Braun és a Boeing kidolgozott tanulmányai foglalkoztak a kérdéssel. Elon Musk szerint fontos, hogy a földi élet a Marson folytatódhasson, ha a bolygó már lakhatatlanná válik. "A tudatosság apró gyertyái vagyunk a hatalmas sötétségben és meg kell tennünk mindent, hogy ez a gyertya ne aludjon ki" - fogalmazott a SpaceX januári eseményén. Mások szerint a Mars-utazások elkerülhetetlenül beszennyezik a vörös bolygót és akár a Földre is veszélyt jelenthetnek. Megkérdeztük a Rakéta olvasóit, hogy részt vennének-e egy induló Mars-utazáson és a válaszok meglepetést is tartogattak.

"Emberek személyesen nem voltak még a Marson, de számos űreszközt küldtünk már oda a múltban.

Ebben a pillanatban is két működő marsjáró található a Mars felszínén. Ezek a roverek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy megtudjuk, milyen is a Mars valójában az időjárás vagy a felszíni körülmények szempontjából, vagy hogy milyen hideggé válhat a hőmérséklet. Így amikor embereket akarunk küldeni a Marsra, sokkal többet tudunk majd, mint egyébként tudnánk." - mondta el Mitch Schulte, a Mars Felfedező Program (Mars Exploration Program, MEP) tudósa tavaly februárban, mikor a NASA videójában arra keresték a választ, hogy jártak-e már emberek a vörös bolygón. A különös felvetés kiindulópontja persze nem valamilyen valóságtól elrugaszkodott sci-fi forgatókönyv igazolása vagy cáfolása volt, hanem inkább a marsi küldetések ismertetése, amelyek hozzájárulnak, hogy egy nap ugyanerre a kérdésre majd igennel válaszolhassunk.

A Marsra induló emberes küldetések ötletei sok-sok évtizede formálódnak nem csak az írók képzeletében, hanem a mérnökök tervezőasztalain és már az ötvenes-hatvanas években úgy tűnt, hogy a bolygóra tartó küldetések akár életképesek is lehetnek az egészen kiforrott koncepcióknak köszönhetően. Wernher von Braun német tudós, aki 1945-től vett részt az Egyesült Államok rakéta- és űrrepülési programjaiban, először 1952-ben publikálta a Das Marsprojekt elnevezésű írását, amelyben egy lehetséges Mars-utazás technikai feltételeit részletezte. Ennek keretében az űrhajósok 443 napot töltöttek volna a bolygó felszínén a közel három éves misszió alatt, ahova Föld körüli pályán összeállított űrhajókon jutottak volna el. Von Braun később a hatvanas években finomított a terveken, majd 1968-ban a Boeing is elkészítette rendkívül alapos beszámolóját a NASA számára egy olyan erőteljes, bolygóközi utazásra alkalmas űrhajóról, amivel kivitelezhetőnek tűnt az ambiciózus terv. Legalábbis papíron. A tervekből egyelőre nem lett semmi és az emberek csak a Holdig merészkedtek el, a huszonegyedik század azonban sok olyan újdonságot hozott, ami új lökést adhat a távolabbi missziók megvalósításához.

Ezek egyike az űrkutatási magánvállalatok megjelenése a színen és a hivatalos űrprogramokba való aktív bekapcsolódásuk, ami jelentős támogatást jelent az űrügynökségek számára, valamint olyan versenyhelyzetet alakít ki, ami előrelendíti a fejlesztéseket. A legnagyobb ismertségre szert tett vállalat, a SpaceX (Space Exploration Technologies Corporation), amelyet 2002-ben alapított Elon Musk, dél-afrikai származású, amerikai üzletember, miután megfeneklettek az orosz NPO Lavochkin és a Kosmotras vállalatokkal zajló tárgyalások egy tervezett rakétavásárlásról és úgy döntött, hogy a rakétát saját erőből kell megépíteniük. A cél a kezdetektől túlmutatott a Föld közelében zajló missziókon: egy marsi küldetés képe lebegett Musk szemei előtt.

"Nehéz lesz, és jó esély van rá, hogy belehalsz, de ha működik, az eléggé dicsőséges dolog lesz"

- írta körül a Marsra utazókra váró kecsegtető lehetőségeket Musk 2020-ban a Humans to Mars konferencián, hozzátéve, hogy az emberes Mars-misszió megvalósításához egy kellően nagy és erős rakéta megépítése mellett egy marsi bázis kialakítása is létfontosságú, hogy az oda érkezőket ne csak az élhetetlen környezet fogadja. A SpaceX alapítója korábban 2024-re vizionálta az első emberes marsi küldetés indulását és 2050-re egy egymillió lakosú marsi város felépítését, amelyet a rendszeresen induló Starship-járatok látnának el emberekkel és rakományokkal.

Közben más cégek és országok is beszálltak a versenybe: 2022-ben a kaliforniai Relativity Space és az Impulse Space jelentette be, hogy közös összefogással kereskedelmi missziót indítanak a Marsra akár már 2024-ben, igaz, hogy emberes küldetésről az ő esetükben egyelőre nem esett szó, de ha sikerülne tartaniuk a kiszabott határidőt, akkor az övék lehetne az első magánküldetés a vörös bolygóra. Kína 2021-es bejelentés szerint 2033-ra tervezte az első taikonauták eljuttatását a Marsra, az Európai Űrügynökség terveiben 2040-et jelölték meg lehetséges időpontnak egy legénységet szállító Mars-misszióhoz. Sok akadályt kell még azonban leküzdeni a küldetések indítása előtt - a mélyűri sugárzás elleni védelem, a Földtől minden eddiginél távolabb vezető, hosszú útra való pszichológiai felkészülés, az ellátás biztosítása és a marsi források kiaknázása a túléléshez és a visszatéréshez szükséges alapanyagok biztosítása érdekében mind olyan alapvető fontosságú hozzávalók az emberes Mars-programok esetében, amit nem könnyű megoldani.

A megoldásokat folyamatosan kutatják az űrügynökségek és cégek, köztük a hibernáció lehetőségét az út nehézségeinek kiküszöböléséhez, újfajta hajtóművek készítését az út idejének csökkentéséhez és olyan berendezés fejlesztését, ami elegendő mennyiségű oxigént generál a Mars légköréből. A technológiai fejlődést tekintve vannak, akik egészen optimistán közelítik a kérdést, például a német geofizikus Alexander Gerst is, aki az Európai Űrügynökség űrhajósaként több misszión is részt vett az ISS-en.

"A technológia majdnem készen áll."

- nyilatkozta 2019-ben - "De a döntést közösen kell meghoznia a társadalomnak."

Azt, hogy van-e értelme egy ilyen nagyszabású, rengeteg erőforrást felemésztő, költséges és potenciálisan veszélyes küldetésbe belevágni, vita tárgya lehet: sokan az ellenzők táborát erősítik, sokan viszont a távoli tájak felfedezésének vágyát az emberi természet alapvető jellemzőjének tekintik és az emberes Mars-utazást a következő állomásnak a világegyetem feltérképezése során.


A Rakéta olvasóit megosztja a kérdés, de sokan vannak, akik nem hagynák el a Földet (Kép: Rakéta)

A Rakéta olvasóit is megkérdeztük a témával kapcsolatban és az eredmények alapján elmondható, hogy a válaszadók megosztottak ugyan a kérdés kapcsán, de a legtöbben mégis inkább a Föld bolygót választanák a távoli úticél helyett. A kérdésre, miszerint: Ha az első telepeseket toboroznák épp a Marsra, jelentkeznél? a felmérésben résztvevők 40%-a adott egyértelműen elutasító választ, vagyis őket egyáltalán nem vonzza a Marsra való utazás lehetősége. Meglepő lehet azonban, hogy a többi válaszadó között többségben voltak azok, akik lelkesen reagáltak és az azonnali indulás mellett tették le a voksukat: 23% választotta az "Igen, óriási dolog lenne, szeretnénk a történelem részévé válni" opciót. A többiek óvatosabbnak bizonyultak, 16% csak a második körben látogatna a Marsra, amennyiben az első telepesekkel minden jól alakulna, míg 21% gondolta úgy, hogy még évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy egy Mars-utazás reális opcióvá váljon számukra.

Pedig az akadályok ellenére maga a toborzás lehetősége nem a jövő ígérete, sőt, a NASA már 2015-ben a Mars-misszió említésével próbálta meghozni a kedvét a leendő asztronautáknak az űrhajósképzésre való jelentkezéshez. Az űrügynökség azzal kecsegtette az érdeklődőket, hogy az általuk kivitelezett mélyűri missziók az emberes Mars-utazás felé vezető utat kövezik majd ki, vagyis az űrhajóstoborzás egyik célja a Mars-misszióra való felkészülés. 2021-ben a NASA már konkrét "marsi" küldetésre keresett embereket, akik ha nem is a vörös bolygó található bázison, de annak szimulált változatában élhetnek egy teljes évig. A Mars Dune Alpha 158 négyzetméteres lakóhelyére 2023. június 25-én költözött be négy önkéntes a CHAPEA (Crew Health and Performance Exploration Analog) program keretében, akik 378 napig élnek és dolgoznak a helyszínen, majdnem annyira korlátozott körülmények között, mintha egy valódi marsi bázison laknának. A második CHAPEA programba 2024-ben vagy 2025-ben választják ki a résztvevőket.

Bár a Mars Dune Alphában zajló kísérletek még nem egyenlőek egy élesben zajló Mars-küldetéssel és az önkénteseknek nem kell kibírniuk a hosszú űrbeli utazás terhét sem, de a jelentkezőkkel szemben támasztott elvárások betekintést nyújthatnak abba is, milyen szigorú sztenderdeknek kell megfelelni a Marsra tartó űrhajósoknak és milyen sajátosságok számítanak kizáró tényezőnek. Bármilyen ételallergia jelenléte és bizonyos gyógyszerek (allergiagyógyszerek, antidepresszánsok, vérnyomásgyógyszerek) alkalmazása például kizáró ok és a NASA azt sem titkolja, hogy még ez a szimulált marsi környezet is tartogathat veszélyeket, mint amilyen a privát szféra elvesztése vagy a "nagyon valószínűtlen esély a halálra."

(Fotó: NASA/JPL, SpaceX, Borítókép: Vladyslav Lysenko/Anastasia Volyk)


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Testközelből élhetjük át az első sikeres kereskedelmi holdra szállást
Testközelből élhetjük át az első sikeres kereskedelmi holdra szállást
A Firefly Aerospace az első magáncég, aminek sikerült saját leszállóegységgel landolni a Holdon.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.