Jelentkeznél, ha az első telepeseket toboroznák a Marsra?

2024 / 01 / 26 / Bobák Zsófia
Jelentkeznél, ha az első telepeseket toboroznák a Marsra?
A lehetőség, hogy a Marsra egyszer majd emberek léphetnek, távolinak tűnik, pedig már az ötvenes-hatvanas években Wernher von Braun és a Boeing kidolgozott tanulmányai foglalkoztak a kérdéssel. Elon Musk szerint fontos, hogy a földi élet a Marson folytatódhasson, ha a bolygó már lakhatatlanná válik. "A tudatosság apró gyertyái vagyunk a hatalmas sötétségben és meg kell tennünk mindent, hogy ez a gyertya ne aludjon ki" - fogalmazott a SpaceX januári eseményén. Mások szerint a Mars-utazások elkerülhetetlenül beszennyezik a vörös bolygót és akár a Földre is veszélyt jelenthetnek. Megkérdeztük a Rakéta olvasóit, hogy részt vennének-e egy induló Mars-utazáson és a válaszok meglepetést is tartogattak.

"Emberek személyesen nem voltak még a Marson, de számos űreszközt küldtünk már oda a múltban.

Ebben a pillanatban is két működő marsjáró található a Mars felszínén. Ezek a roverek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy megtudjuk, milyen is a Mars valójában az időjárás vagy a felszíni körülmények szempontjából, vagy hogy milyen hideggé válhat a hőmérséklet. Így amikor embereket akarunk küldeni a Marsra, sokkal többet tudunk majd, mint egyébként tudnánk." - mondta el Mitch Schulte, a Mars Felfedező Program (Mars Exploration Program, MEP) tudósa tavaly februárban, mikor a NASA videójában arra keresték a választ, hogy jártak-e már emberek a vörös bolygón. A különös felvetés kiindulópontja persze nem valamilyen valóságtól elrugaszkodott sci-fi forgatókönyv igazolása vagy cáfolása volt, hanem inkább a marsi küldetések ismertetése, amelyek hozzájárulnak, hogy egy nap ugyanerre a kérdésre majd igennel válaszolhassunk.

A Marsra induló emberes küldetések ötletei sok-sok évtizede formálódnak nem csak az írók képzeletében, hanem a mérnökök tervezőasztalain és már az ötvenes-hatvanas években úgy tűnt, hogy a bolygóra tartó küldetések akár életképesek is lehetnek az egészen kiforrott koncepcióknak köszönhetően. Wernher von Braun német tudós, aki 1945-től vett részt az Egyesült Államok rakéta- és űrrepülési programjaiban, először 1952-ben publikálta a Das Marsprojekt elnevezésű írását, amelyben egy lehetséges Mars-utazás technikai feltételeit részletezte. Ennek keretében az űrhajósok 443 napot töltöttek volna a bolygó felszínén a közel három éves misszió alatt, ahova Föld körüli pályán összeállított űrhajókon jutottak volna el. Von Braun később a hatvanas években finomított a terveken, majd 1968-ban a Boeing is elkészítette rendkívül alapos beszámolóját a NASA számára egy olyan erőteljes, bolygóközi utazásra alkalmas űrhajóról, amivel kivitelezhetőnek tűnt az ambiciózus terv. Legalábbis papíron. A tervekből egyelőre nem lett semmi és az emberek csak a Holdig merészkedtek el, a huszonegyedik század azonban sok olyan újdonságot hozott, ami új lökést adhat a távolabbi missziók megvalósításához.

Ezek egyike az űrkutatási magánvállalatok megjelenése a színen és a hivatalos űrprogramokba való aktív bekapcsolódásuk, ami jelentős támogatást jelent az űrügynökségek számára, valamint olyan versenyhelyzetet alakít ki, ami előrelendíti a fejlesztéseket. A legnagyobb ismertségre szert tett vállalat, a SpaceX (Space Exploration Technologies Corporation), amelyet 2002-ben alapított Elon Musk, dél-afrikai származású, amerikai üzletember, miután megfeneklettek az orosz NPO Lavochkin és a Kosmotras vállalatokkal zajló tárgyalások egy tervezett rakétavásárlásról és úgy döntött, hogy a rakétát saját erőből kell megépíteniük. A cél a kezdetektől túlmutatott a Föld közelében zajló missziókon: egy marsi küldetés képe lebegett Musk szemei előtt.

"Nehéz lesz, és jó esély van rá, hogy belehalsz, de ha működik, az eléggé dicsőséges dolog lesz"

- írta körül a Marsra utazókra váró kecsegtető lehetőségeket Musk 2020-ban a Humans to Mars konferencián, hozzátéve, hogy az emberes Mars-misszió megvalósításához egy kellően nagy és erős rakéta megépítése mellett egy marsi bázis kialakítása is létfontosságú, hogy az oda érkezőket ne csak az élhetetlen környezet fogadja. A SpaceX alapítója korábban 2024-re vizionálta az első emberes marsi küldetés indulását és 2050-re egy egymillió lakosú marsi város felépítését, amelyet a rendszeresen induló Starship-járatok látnának el emberekkel és rakományokkal.

Közben más cégek és országok is beszálltak a versenybe: 2022-ben a kaliforniai Relativity Space és az Impulse Space jelentette be, hogy közös összefogással kereskedelmi missziót indítanak a Marsra akár már 2024-ben, igaz, hogy emberes küldetésről az ő esetükben egyelőre nem esett szó, de ha sikerülne tartaniuk a kiszabott határidőt, akkor az övék lehetne az első magánküldetés a vörös bolygóra. Kína 2021-es bejelentés szerint 2033-ra tervezte az első taikonauták eljuttatását a Marsra, az Európai Űrügynökség terveiben 2040-et jelölték meg lehetséges időpontnak egy legénységet szállító Mars-misszióhoz. Sok akadályt kell még azonban leküzdeni a küldetések indítása előtt - a mélyűri sugárzás elleni védelem, a Földtől minden eddiginél távolabb vezető, hosszú útra való pszichológiai felkészülés, az ellátás biztosítása és a marsi források kiaknázása a túléléshez és a visszatéréshez szükséges alapanyagok biztosítása érdekében mind olyan alapvető fontosságú hozzávalók az emberes Mars-programok esetében, amit nem könnyű megoldani.

A megoldásokat folyamatosan kutatják az űrügynökségek és cégek, köztük a hibernáció lehetőségét az út nehézségeinek kiküszöböléséhez, újfajta hajtóművek készítését az út idejének csökkentéséhez és olyan berendezés fejlesztését, ami elegendő mennyiségű oxigént generál a Mars légköréből. A technológiai fejlődést tekintve vannak, akik egészen optimistán közelítik a kérdést, például a német geofizikus Alexander Gerst is, aki az Európai Űrügynökség űrhajósaként több misszión is részt vett az ISS-en.

"A technológia majdnem készen áll."

- nyilatkozta 2019-ben - "De a döntést közösen kell meghoznia a társadalomnak."

Azt, hogy van-e értelme egy ilyen nagyszabású, rengeteg erőforrást felemésztő, költséges és potenciálisan veszélyes küldetésbe belevágni, vita tárgya lehet: sokan az ellenzők táborát erősítik, sokan viszont a távoli tájak felfedezésének vágyát az emberi természet alapvető jellemzőjének tekintik és az emberes Mars-utazást a következő állomásnak a világegyetem feltérképezése során.


A Rakéta olvasóit megosztja a kérdés, de sokan vannak, akik nem hagynák el a Földet (Kép: Rakéta)

A Rakéta olvasóit is megkérdeztük a témával kapcsolatban és az eredmények alapján elmondható, hogy a válaszadók megosztottak ugyan a kérdés kapcsán, de a legtöbben mégis inkább a Föld bolygót választanák a távoli úticél helyett. A kérdésre, miszerint: Ha az első telepeseket toboroznák épp a Marsra, jelentkeznél? a felmérésben résztvevők 40%-a adott egyértelműen elutasító választ, vagyis őket egyáltalán nem vonzza a Marsra való utazás lehetősége. Meglepő lehet azonban, hogy a többi válaszadó között többségben voltak azok, akik lelkesen reagáltak és az azonnali indulás mellett tették le a voksukat: 23% választotta az "Igen, óriási dolog lenne, szeretnénk a történelem részévé válni" opciót. A többiek óvatosabbnak bizonyultak, 16% csak a második körben látogatna a Marsra, amennyiben az első telepesekkel minden jól alakulna, míg 21% gondolta úgy, hogy még évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy egy Mars-utazás reális opcióvá váljon számukra.

Pedig az akadályok ellenére maga a toborzás lehetősége nem a jövő ígérete, sőt, a NASA már 2015-ben a Mars-misszió említésével próbálta meghozni a kedvét a leendő asztronautáknak az űrhajósképzésre való jelentkezéshez. Az űrügynökség azzal kecsegtette az érdeklődőket, hogy az általuk kivitelezett mélyűri missziók az emberes Mars-utazás felé vezető utat kövezik majd ki, vagyis az űrhajóstoborzás egyik célja a Mars-misszióra való felkészülés. 2021-ben a NASA már konkrét "marsi" küldetésre keresett embereket, akik ha nem is a vörös bolygó található bázison, de annak szimulált változatában élhetnek egy teljes évig. A Mars Dune Alpha 158 négyzetméteres lakóhelyére 2023. június 25-én költözött be négy önkéntes a CHAPEA (Crew Health and Performance Exploration Analog) program keretében, akik 378 napig élnek és dolgoznak a helyszínen, majdnem annyira korlátozott körülmények között, mintha egy valódi marsi bázison laknának. A második CHAPEA programba 2024-ben vagy 2025-ben választják ki a résztvevőket.

Bár a Mars Dune Alphában zajló kísérletek még nem egyenlőek egy élesben zajló Mars-küldetéssel és az önkénteseknek nem kell kibírniuk a hosszú űrbeli utazás terhét sem, de a jelentkezőkkel szemben támasztott elvárások betekintést nyújthatnak abba is, milyen szigorú sztenderdeknek kell megfelelni a Marsra tartó űrhajósoknak és milyen sajátosságok számítanak kizáró tényezőnek. Bármilyen ételallergia jelenléte és bizonyos gyógyszerek (allergiagyógyszerek, antidepresszánsok, vérnyomásgyógyszerek) alkalmazása például kizáró ok és a NASA azt sem titkolja, hogy még ez a szimulált marsi környezet is tartogathat veszélyeket, mint amilyen a privát szféra elvesztése vagy a "nagyon valószínűtlen esély a halálra."

(Fotó: NASA/JPL, SpaceX, Borítókép: Vladyslav Lysenko/Anastasia Volyk)


Apró, piros objektumok tömege szerepel a JWST felvételein – de a létezésük lehetetlen
Apró, piros objektumok tömege szerepel a JWST felvételein – de a létezésük lehetetlen
A JWST rengeteg kis piros pontot fedezett fel, de ezeket jelenleg bárhogy próbáljuk magyarázni, az ellentmond a most ismert galaktikus evolúciós modelljeinknek.
Ezt látnánk az égen, ha a Földnek is olyan gyűrűi lennének, mint a Szaturnusznak
Ezt látnánk az égen, ha a Földnek is olyan gyűrűi lennének, mint a Szaturnusznak
Nagyon látványos lenne, igaz, a valóságban pontosan így egész biztosan nem jöhetne létre.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.