A kriptovaluták, kezdve az először megjelent bitcoinnal, eredetileg bankoktól és minden központi irányítástól független pénzügyi eszköznek indultak, amelyek használata megszabadíthatta a tulajdonosokat attól a kötelességtől, hogy túl sok adatot kelljen kiadniuk a pénzintézetek számára, amelyekben a 2007/2008-as válság után egyébként is némileg megingott az ügyfelek bizalma.

Az eredetileg az emberek közötti pénzmozgatás megreformálását szolgáló rendszer azóta bőven túlnőtt azon a ponton, ahol még egy szűkkörű csoport speciális hálózatát, illetve annak működtetését jelentette volna, hiszen mára már számtalan kriptovaluta létezik, olyan is, ami csak a vicc kedvéért jött létre, majd egészen érdekes karriert futott be, olyan is, ami egyik pillanatról másikra tett gazdaggá sok-sok befektetőt, hogy aztán percek alatt kiderüljön, hogy valójában nem ér semmit, és olyan is, ami stabilan tartja népszerűségét, annak ellenére, hogy sokszor egy Twitteren odavetett megjegyzés dönti el az aktuális értékét.

A kriptovaluták közismerté válása és terjedése miatt az országok kormányainak, szabályozószerveinek szembe kellett néznie a feladattal, hogy megpróbálják besorolni az új pénzügyi eszközöket a már meglévő valuták közé, és eldöntsék, vajon milyen szabályok vonatkozzanak rájuk, amivel az országhatárokon belüli működésüket valamennyire felügyelni tudják. Mindenhol más-más stratégiát választottak a szabályozásra, míg Kína szigorúan lépett fel és egyre több nemzet, köztük Egyiptom, Banglades, Irak, Katar és még néhány ország a teljes betiltás mellett tette le a voksát, közel félszáz helyen pedig korlátozó intézkedéseket vezettek be, addig például a kis közép-amerikai ország, El Salvador elnöke, Nayib Bukele egyenesen a második hivatalos fizetőeszközzé tette a bitcoint és idén kiadják a Vulkán Kötvényeket is, amelyek az ígéretek szerint az árfolyamingadozásoktól védik majd a befektetőket, ezzel is növelve a kriptovásárlási kedvet.

Korábban írtunk már róla, hogy Magyarországon milyen szabályok vonatkoznak a kriptovalutákra, illetve a belőlük származó nyereséggel kapcsolatos adózásra, mivel, még ha a bitcoin és társai nem is számítanak nálunk hivatalosan fizetőeszköznek, de abban a pillanatban, hogy valaki fiat pénzre váltja a kriptojövedelmét, vagy valamilyen terméket vásárol belőle, a szerzett nyeresége máris bekerül a hivatalos pénzügyi körforgásba és köteles bejelenteni a profitot. Eddig nem volt igazán kedvező a hazai kriptoadózási környezet, de a Nemzeti Adó-és Vámhivatal decemberi bejelentése szerint idén már valamivel egyszerűsödik a helyzet. Az új szabályok szerint (január elsejétől) a jövedelem után 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni, a kriptoügyletekre szánt járulékos költségeket el lehet számolni, és amennyiben nem sikerült nyereségre szert tenni, hanem veszteség keletkezett az évben, úgy adókiegyenlítésre is lehetőség nyílik.

Eddig az egyéb jövedelem kategóriájába eső kriptovaluta árfolyamnyereséget az szja mellett a szociális hozzájárulás is terhelte, méghozzá 15,5%-os szocho, amit a teljes összeg 87%- ára kellett vetíteni, így végeredményben (magánszemélyek esetén) az évi nyereség 26,53 százaléka adóra ment el, ha valaki elkészítette a bevallást. Idén, a NAV új rendszere szerint külön adózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptoeszközügyletekből származó jövedelme, és a 15%-os szja terheli csak. A fontosabb tudnivalók, hogy:

• a szabályozás azokra az ügyletekre vonatkozik, amikor a magánszemély bárki számára elérhető, tehát nem zártkörű ügyletben kriptoeszközt átruház, átenged – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is – és ezzel nem kriptoeszközben, hanem törvényes fizetőeszközben szerez bevételt.
• a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem a magánszemély által kötött ügyletek alapján az adóévben elért ügyleti nyereség
• ügyleti nyereség keletkezik, ha az ügyletek tárgyévi bevételeinek összege meghaladja a tárgyévi igazolt kiadások összegét, ügyleti veszteségnek pedig az számít, ha a tárgyévi igazolt kiadások összege nagyobb, mint a tárgyévi bevételek összege

-írja a NAV.

De mi történik akkor, ha nem sikerült eredményesen befektetni, és, mikor kivettük a pénzünket, azzal szembesültünk, hogy valójában veszítettünk az ügyön, vagyis veszteségünk keletkezett az év folyamán. Ez nem egy valóságtól elrugaszkodott életkép, mivel a kriptovaluták árfolyama erősen ingadozik, a befektetés pedig mindig kockázatosnak számít, de erre is van megoldás: ha bizonyítjuk a veszteségünket (a kriptoügyletekről mindig kimutatást kell vezetni), és ez meghaladja az abban az évben összegyűlt nyereséget, akkor lehetőség nyílik az adókiegyenlítésre, vagyis adó formájában leírható az összeg.

"Adókiegyenlítésként a magánszemély az adóévben és az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában, megfizetett adóként érvényesítheti.

Az ügyleti veszteséget először a 2021-es szja-bevallásban lehet feltüntetni." - szól a NAV szabálya.

Ha pedig csak egészen kis összegeket nyertünk és váltottunk be fiat pénzre az év során, akkor az is lehet, hogy nem kell adózni utána: a szabályok értelmében, ha az ügylet bevétele nem haladja meg a minimálbér 10%-át és a bevétel megszerzésének napján más, azonos tárgyú ügyletből nem szerzünk bevételt, valamint az adóévben az ilyen bevételek összességében nem haladják meg a minimálbér összegét, akkor nem kell megállapítani a bevételt, vagyis nem szükséges adózni utána. A minimálbér jelenleg, január 1-jétől (havibér alkalmazása esetén) 200 000 forint.

(Fotó: Pixabay/sergeitokmakov/Kredite, Wikimedia Commons)

Hogyan adózzunk a Bitcoin és más kriptovaluták után? A kriptovaluták Magyarországon nem számítanak pénznek vagy fizetőeszköznek, adózni viszont kell az ebből származó jövedelem után, ha átváltjuk fiat pénzre. A kriptovaluták adózása nem bonyolult, de jobb, ha néhány szabállyal tisztában vagyunk.