Jerome Pesenti, a Meta mesterséges intelligenciáért felelős alelnöke egy kedden közzétett blogbejegyzésben jelentette be, hogy a következő hetekben lekapcsolják a Facebook arcfelismerő rendszerét, ezzel együtt pedig törlik azt a több mint egymilliárd felhasználó adatait tartalmazó adatbázist is, ami alapján az algoritmus képes volt felismerni a fotókon szereplő embereket.
Pesenti a bejegyzésben a döntést azzal indokolja, hogy az elmúlt időszakban számos aggály merült fel az arcfelismerő technológiák alkalmazásával kapcsolatban, a szabályozás hiányosságai miatt pedig jobbnak látják limitálni a technológia használatát. "A ma bejelentett változások az egész vállalatra kiterjedő elmozdulást jelentenek a széles körű azonosítástól a személyes hitelesítés szűkebb körű formái felé" - írja Pesenti, aki szerint a lépés számos negatív következménnyel is jár majd a felhasználók számára.
A döntés egyik nyilvánvaló árnyoldala lesz, hogy a Facebook az automatikus helyettesítő szöveg funkció használatakor sem fogja tudni azonosítani az embereket. A vakokat és gyengénlátókat segítő funkció a gépi látás és a mesterséges intelligencia segítségével képes felismerni a képeket, és automatikus leírást készíteni róluk, de azt mostantól nem fogja tudni megállapítani, hogy kik szerepelnek a képeken. Az arcazonosítás megszűnésével arról sem fognak többé értesítést kapni a felhasználók, ha valaki közzétesz egy olyan fotót, amelyen ők is szerepelnek, és természetesen eltűnnek azok a javaslatok is, amelyek a közzétett fotókon az ismerősök megjelölésére vonatkoztak.
"Előre tekintve továbbra is úgy gondoljuk, hogy az arcfelismerő technológia hatékony eszköz lehet például a személyazonosság ellenőrzéséhez vagy a személyazonossággal való visszaélések megelőzéséhez" - folytatja Pesenti, aki szerint a technológia akkor lehet igazán hasznos, ha az nem továbbít adatokat külső szerverre, hanem lokálisan, a készüléken történik az azonosítás, mint például a telefonok arcazonosítása esetében. A Meta alelnöke a bejegyzésben hangsúlyoztz, hogy az ilyen technológiák alkalmazásánál különösen fontos az átláthatóság, az ellenőrizhetőség és a magánélet védelme, ezen feltételek teljesülése esetén viszont szerinte az arcfelismerés hasznos lehet olyan esetekben, mint például amikor valaki kizárja magát a fiókjából, vagy egy üzleti termék használatához igazolnia kell a személyazonosságát.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Facebooknak mik a hosszú távú tervei az arcfelismerő technológiával, mindenesetre a The New York Times információi szerint magát a DeepFace algoritmust nem fogják törölni, és a Meta szóvivője, Jason Grosse sem zárta ki egyértelműen, hogy a jövőben bemutatott termékeikben alkalmazni fogják a technológiát.
A Facebook 2010 decemberében vezette be az oldalon a mesterséges intelligencia alapú arcazonosítást, amit 2015-től a fejlettebb DeepFace algoritmusra cseréltek. A megoldást számos kritika érte, a felhasználók egy csoportja pedig 2015-ben pert is indított a cég ellen az Illinois államban érvényben lévő biometrikus adatok védelméről szóló törvény (BIPA) megsértése miatt. A Facebook 2021-ben peren kívül megegyezett a felperesekkel, és belement, hogy összesen 650 millió dollárt fizessenek az illinoisi felhasználóiknak, ami egy főre leosztva körülbelül 345 dollárt, vagyis valamivel több mint százezer forintot jelent.
A per egyik hozadéka volt az is, hogy az oldal 2019-től lehetővé tette a felhasználóknak, hogy saját maguk döntsenek arról, hogy engedélyezik-e a Facebooknak az arcuk felismerését, így ma már csak a felhasználóknak mintegy egyharmada szerepel az adatbázisban. A Wikipedia szerint a DeepFace így is a világ legnagyobb ilyen jellegű adatbázisa, aminek a hatékonysága jelentősen felülmúlja például a hatóságok által használt algoritmusok mutatóit.
Az arcfelismerő technológia alkalmazását mindeközben világszerte egyre hevesebb viták övezik, ezek a viták pedig az utóbbi időben a technológia szigorúbb szabályozása felé látszanak elmozdulni. Az Európai Bizottság áprilisban adott ki egy javaslatot a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek szabályozásával kapcsolatban, de például Nagy-Britanniában is született már olyan bírósági ítélet, amely megtiltotta a dél-walesi rendőrségnek, hogy tovább használják az AFR Locate nevű arcfelismerő kamerarendszert. Ahogy a siófoki arcdetektáló (vagyis rendőrségi adatbázishoz nem kapcsolódó) kamerarendszerről szóló cikkünkben írtuk, a technológiával kapcsolatban gyakran hangoztatott ellenérv, hogy túlságosan megbízhatatlan, emellett az sem tisztázott kérdés, hogy mennyire jogszerű a használata. A technológia megítélésének nyilvánvalóan nem használ, hogy az arcfelismerést a diktatúrák is előszeretettel alkalmazzák, Kínában például az állampolgárok megfigyelésére és pontozására, valamint az ujgur lakosság elnyomására használják a rendszert.
Mindeközben a Facebook az elmúlt hónapokban ismét a támadások célkeresztjébe került, miután egy volt alkalmazottjuk, Frances Haugen több ezer oldalnyi belső dokumentumot szivárogtatott ki a sajtónak. A dokumentumokból többek között kiderült, hogy bár a Facebooknál tudtak róla, hogy a hírfolyamot vezérlő algoritmus kifejezetten segíti a gyűlöletbeszéd terjedését a platformon, a bevételek növekedése miatt mégsem tettek semmit ennek megakadályozására, emellett azzal is tisztában voltak, hogy az Instagram lelki problémákat okozhat a fiataloknál. Bár Mark Zuckerberg ezt határozottan tagadta, sokak szerint a vállalat múlt heti átnevezése is éppen azt a célt szolgálta, hogy így próbálják meg tisztára mosni a brandet, ebbe a törekvésbe pedig jól illeszkedik a sokat vitatott funkció kivezetése is. A cégnek nagy szüksége van rá, hogy visszanyerjék a felhasználók bizalmát, hiszen a hírek szerint a következő években számos olyan készüléket készülnek bemutatni, amelyek személyiségi jogi kérdéseket is felvethetnek, többek között különböző okosszemüvegek és kamerával ellátott okosóra is szerepel a terveik között.
(Fotó: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images, Facebook)