A Facebook nemrég átnevezett anyavállalatáról eddig is lehetett tudni, hogy számos olyan érdekes fejlesztésük van, amivel a kiterjesztett és virtuális valóságot igyekeznek új szintre emelni, elég csak a neurális jeleket érzékelő karkötőre vagy a különböző AR-szemüvegeikre gondolni. A metaverzum megalkotása viszont sokkal többről szól, mint hogy három dimenzióban láthatjuk mindazt, amit eddig csak a számítógép képernyőjén: ahhoz, hogy a digitális világ igazán életszerű legyen, a virtuális valóságnak mind az öt érzékünkre hatnia kell; nem csak láthatónak és hallhatónak, de megfoghatónak, megszagolhatónak és megízlelhetőnek is kell lennie.
A fejlesztők egyelőre főleg az előbbi, azaz a tapintás szimulálására fordítanak nagyobb figyelmet, a tavalyi CES-en nekünk is alkalmunk nyílt felpróbálni olyan mellényt, ami egy boxjáték közben a testünkön jelzi az ütéseket, vagy olyan kesztyűt, amivel érzékelhetővé válik a virtuális tűz melege. Ezek viszont csak kezdetleges próbálkozások ahhoz képest, amit a Meta ígér: egy olyan VR-kesztyűt, amivel a virtuális valóság szó szerint megérinthetővé válik.
Az egyelőre csak prototípusként létező kesztyű felületén 15 darab barázdált felületű, felfújható műanyagpárnácskát (úgynevezett aktuátort) helyeztek el, amelyek a tenyérnél, az ujjak mentén és az ujjbegyeknél találhatóak. Ha a kesztyűben megérintünk egy virtuális dolgot, az aktuátorok aszerint fújódnak fel vagy eresztenek le, hogy mit kéne éreznünk, így elméletben a valódi tapintáshoz hasonló érzetet keltenek. Ez persze még annál is sokkal messzebb áll a valóságtól, mint a mai videojátékok grafikája, Michael Abrash, a Reality Labs vezetője szerint pedig egyelőre nem is törekszenek arra, hogy a valóságot imitálják. Elmondása szerint az ilyen kesztyűk leginkább arra lesznek jók, hogy a látvány és hang mellé behozzanak még egy dimenziót, így nincs is rá feltétlenül szükség, hogy túlságosan élethű hatást keltsenek.
A kesztyű a tervek szerint kontrollerként is használható lesz, mégpedig úgy, hogy az ujjainkat is egyesével használhassuk majd a virtuális térben: ezt a kesztyűben elhelyezett szenzorok segítségével oldják meg, amik érzékelik, ha a viselő behajlítja valamelyik ujját, emellett a kesztyű hátoldalán elhelyezett fehér jelzések segítségével a mozgáskövető kamerák is felismerik az ujjmozgásunkat. Abrash szerint egy ilyen jellegű új beviteli módra hamarosan nagy szükség lesz, hiszen a digitális világgal már a hetvenes évek óta ugyanazokkal az eszközökkel - billentyűzettel és egérrel - lépünk kapcsolatba, amik a virtuális és kiterjesztett valóság használatához már nem lesznek célszerűek. "Nem fogsz egy egérrel és egy billentyűzettel a kezedben sétálgatni, és nem fogod elővenni a telefonodat, hogy interakcióba lépj vele" - vallja a Reality Labs vezetője.
Addig, hogy a Meta kesztyűje kereskedelmi forgalomba kerüljön, viszont még hosszú út vezet. Bár a Reality Labsnak a puha aktuátorokkal és egy "mikrofluidikus processzor" segítségével azt már sikerült megoldania, hogy a kesztyű ne melegedjen fel túlságosan használat közben, ahhoz még jóval többre lesz szükség, hogy a vásárlóknak is eladható legyen a technológia. Az egyik megoldandó feladat, hogy a kesztyűt jóval több, akár ezres nagyságrendű aktuátorral lássák el, ezzel lényegesen pontosabb érzékelést téve lehetővé. A másik megoldandó kihívás a Reality Labs mérnökei előtt, hogy valahogyan lekicsinyítsék a kesztyűt, aminek sokkal könnyebbnek és persze teljesen vezeték nélkülinek is kell lennie. Az sem kizárt, hogy az ilyen eszközöket a jövőben 3D-kötéssel, teljesen személyre szabottan fogják legyártani, hogy tökéletesen passzoljanak a viselőjük kézformájához.
Az biztos, hogy a Metának a VR-ral kapcsolatos fejlesztések nem csak a jövőre nézve fontosak, hiszen az Oculus révén már ma is vezető szerepet töltenek be ezen a területen, a cég átnevezésével pedig nyíltan elkötelezték magukat a metaverzum létrehozása mellett, amiből ezek után már nehéz lenne kihátrálni. A Meta persze jelenleg egyáltalán nem is készül ilyesmire, hiszen csak az idei évben nagyjából tízmilliárd dollárt, azaz megközelítőleg 3200 milliárd forintot költenek el virtuális és kiterjesztett valósággal kapcsolatos fejlesztésekre.
(The Verge, Wired, Fotó: Reality Labs)