2019 márciusában a svéd Spotify hivatalosan panaszt tett az EU-nál, mert szerintük a kaliforniai tech óriás arra használja az általa üzemeltetett App Store-t, hogy tönkretegye saját szolgáltatásuk, az Apple Music konkurenseit. Ez csak egy ellenfél és csak egy hadszíntér az Apple néhány éve tartó küzdelmében, melynek során azt próbálják bebizonyítani, hogy jogszerű, hogy az iPhone tulajdonosok csak az Apple piacterén keresztül vásárolhatnak programokat, ahogyan az is, hogy az appokat fejlesztő cégektől akár a platformon keletkezett bevételeik harminc százalékát is elkérik cserébe.
Kifogásközlő nyilatkozatukban, miután rögzítik, hogy az Apple kapuőrző, vagyis megkerülhetetlen szereplő az iOS appok értékesítésekor, két szabályt emelnek ki, mint aggályosat: hogy az App Store-ban csak az Apple által biztosított fizetési megoldást lehet alkalmazni, illetve, hogy nem lehet arra figyelmeztetni a felhasználókat, hogy máshol is előfizethetnek egy szolgáltatásra. Az első ponttal kapcsolatban Tim Cookék válasza általában az, hogy így tudják garantálni, hogy az iPhone tulajdonosok nem esnek pénzügyi csalások áldozatául. Az előfizetések tekintetében az App Store azt írja elő, hogy ha például a netflix.com-on fizetünk elő a Netflixre, akkor nem jár az Apple-nek a harminc százalék, hiába nézzük a mobilukon a filmeket. Ellenben ha valaki a Netflix alkalmazáson belül, a mobilján fizet elő, jár a jutalék, sőt, a regisztráció során nem lehet arra figyelmeztetni a felhasználókat, hogy máshol, az Apple birodalmán kívül is vásárolhatnak előfizetést. A Bizottság szerint így végül többet fizetünk az appokért, mint kéne.
Az Apple a vádakra reagálva azt nyilatkozta a Reuters-nek, hogy "A Spotify a világ legnagyobb előfizetéses zenei szolgáltatása lett, és büszkék vagyunk arra, hogy ebben szerepet játszottunk. Akarják az App Store-ral járó előnyöket, ám úgy gondolják, azokért nem kéne fizetniük. A Bizottság érve a Spotify mellett a fair verseny ellenkezője". Az Apple rendszeresen kiemeli, hogy a piactér üzemeltetése és fejlesztése, például heti százezer új alkalmazásverzió alapos ellenőrzése, jogossá teszik az általuk szabott árakat, melyeket a közelmúltban bizonyos esetekben csökkentettek is.
A Bizottság levele még nem az ügy vége, inkább az eleje. Az Ars Technica szerint a cég írásban és szóban is reagálhat, mielőtt az EU végül dönt arról, hogy kiszabjon-e bírságot, amely a cég globális árbevételének a tíz százalékát, az Apple esetében a körülbelül nyolcezermilliárd forintot is elérheti.
(Borítókép: Mildly Useful/Unsplash)