Sétálni egészséges, nem csak fizikálisan, hanem szellemi és lelki értelemben is. Míg mondjuk egy-másfél évszázaddal ezelőtt az egyszerű hétköznapok is sokkal több mozgással jártak és fárasztóbbak voltak az emberek számára, és sokszor magukban foglalták a tempós gyaloglást is a munkahelyre, boltba, iskolába, addig ez a kép a század közepe után megváltozni látszott. Ma már mindenhova eljuthatunk különösebb megerőltetés nélkül, akkor is, ha nincs saját autónk, így a séta a sportolás kategóriájába csúszott át magától értetődő tevékenység helyett.

Mivel ez az a mozgási forma, amely mindenki számára a legkönnyebben elérhető, ezért manapság az egészségügyi szervezetek és szakemberek a napi sétát ajánlják egészségmegőrzésre.

És ha számszerűsíteni kell a távot, a legtöbben azonnal rá tudják vágni, mi az ajánlott mennyiség: napi tízezer lépés.

Csakhogy ezt a számot nem annyira a szakemberek szájából halljuk, más mondja nekünk: a telefonunk, a lépésszámlálónk, vagy az okosóránk. De miért mondják pont ezt? És mi történik, ha csak nyolcezret lépünk egy nap?

Az egész a civilizációtól ellustult poszt-világháborús tokiói lakosokkal kezdődött. Hogy valóban olyan lusták voltak-e, azt nem tudhatjuk biztosan, mindenesetre Iwao Ohyának, a város legnagyobb klinikáját vezető orvosnak ez volt a véleménye róluk, és próbált megoldást találni az aktivitásuk növelésére. Japánban éppen ekkor tartották az 1964-es nyári olimpiai játékokat, így a japán társadalom hétköznapjai egyébként is a sport körül forogtak. Ohya megbeszéléseket folytatott Jiro Kato mérnökkel, és elmondta neki ötletét, miszerint a több gyaloglás jót tenne a lakosok egészségének. Kato 1942-ben alapította a Yamasa Kouku Keiki vállalatot Tokió Toshima kerületében. A cég eredetileg repülőgép alkatrészeket gyártott, de a hatvanas évekre már átálltak a speciális órák tervezésére.

A mérnök a megbeszélés után megtervezte a világ első lépésszámlálóját, a Manpo Metert, vagyis Manpokei-t, amelynek jelentése tízezer lépés mérőóra. Az eszközt ezzel a szlogennel is kezdték reklámozni: "Egészségmegőrzés napi tízezer lépéssel", arra biztatva a használókat, hogy tegyenek meg mindennap legalább ennyi lépést. Maga a mennyiség azonban nem tudományosan alátámasztott, alapos laboratóriumi vizsgálatok során patikamérlegen kimért szám volt, amelytől meggondolatlanág eltérni bármilyen irányba, egyszerűen ez a szám hangzott jól, mivel ez egy átlagember számára teljesíthető, nem túl megerőltető, de nem is túl rövid távot jelent. A tízezer lépés a lépéseink hosszától függően hét-nyolc kilométer körül van, és, ha átlag sétatempóval, négy km/óra feletti sebességgel tesszük meg, akkor nem is veszi el túl sok időnket.

A japánok hamar rákaptak az új hobbira, és a Manpokei eladásai gyorsan növekedtek. Ken Kato, Jiro Kato unokája, a cég jelenlegi vezetője szerint ez volt az első eset, hogy egy vállalat technológiai divathóbortot teremtett a személyi eszközök piacán.

"Előtte nem volt elterjedt nézet, hogy a gyaloglás egészségessé tesz. A lépésszámláló ültette el ezt az ötletet az emberek fejébe."

- nyilatkozta Kato a Financial Timesnak. Az emberek egyébként is szeretik, ha van valami sztenderd, amihez mérhetik a teljesítményüket, egy elérendő cél, ami motivációként hat, illetve ha a dolgok számszerűsítve vannak. Az, hogy minden nap mozogni kell valamennyit, túl általános megfogalmazás. Ha tudjuk, hogy tízezer lépést kell megtenni, máris van valami fogódzkodónk. Hasonlóan ahhoz, mint hogy napi nyolc órát kell aludni, napi két-három liter vizet kell inni, vagy napi ötször kell étkezni az egészséges élethez. A tízezer lépésnek azonban van egy másik, kissé szokatlan magyarázata is. I-Min Lee, a Harvard Egyetem járványtani professzora szerint a tízezer japán írásjele, a 万, úgy néz ki, mint egy sétáló ember. Így pont kapóra jött a Manpo Meter reklámozásához. Erre a következtetésre azután jutott, miután konzultációkat folytatott japán kutatókkal a témában a tízezer lépés egészségtani hatásainak felmérésére irányuló vizsgálatai során.

A napi séta fiziológiai előnyeit kutató vizsgálatok már az eszköz megjelenésekor elkezdődtek Japánban és nagyban hozzájárultak a lépésszámláló sikeréhez, olyannyira, hogy a hatvanas években megalakult a 10 000 lépés Séta Szövetség, helyi szervezetekkel 47 prefektúrában. Bár akkoriban volt, aki nem szívesen tette közszemlére a tagságát és a lépésszámlálóját, mára már teljesen hétköznapi látvány lett a csuklókon díszelgő FitBit vagy Apple Watch és kevesen vannak, akik fejben próbálják memorizálni a megtett lépéseiket. De vajon, ha marketingfogásnak indult, de így rajtunk ragadt a bűvös szám, vajon tényleg van valami jelentősége pont a tízezernek?

Az említett, I-Min Lee által lefolytatott kísérlet részben igazolta a szám eredményességét. A kutató 16 741 egyesült államokbeli nő napi aktivitását mérte hét napon át a kiosztott lépésszámlálókkal. Az alanyok átlagéletkora 72 év volt. Négy évvel később ellenőrizték a résztvevők egészségi állapotát és halálozási rátáját és úgy találták:

azok között, akik napi 2700 lépésnél kevesebbet tettek meg, jóval nagyobb volt a halálozási arány, mint azoknál, akik 4400-at léptek.

7500 lépés felett már nem látszott jelentős különbség. A tanulmány hiányossága azonban, hogy nem derült ki belőle, hogy a kevesebbet sétáló alanyok mozgékonysága vajon nem azért volt e alacsonyabb, mert eleve valamilyen egészségügyi problémával küszködtek, ami egyben hozzájárult korai halálukhoz is.

Egy másik tanulmány glasgow-i postásokon mérte le a napi gyaloglás hatásait, eszerint azok az egészséges, nemdohányzó postások, akik levélkihordás közben több, mint 15 000 lépést léptek naponta és hét órát töltöttek kiegyenesedett (nem ülő) pozícióban, sokkal kevésbé voltak hajlamosak az anyagcsere problémákra, magas koleszterinszint miatti betegségekre vagy a szívbetegségekre.

Alapvetően tehát nem az számít, hogy pont tízezret lépünk-e, hanem, hogy mozogjunk és lehetőség szerint ezt kint tegyük a többé-kevésbé friss levegőn. Mivel a lépésszámlálók mérik az aktivitásunkat akkor is, ha az ügyeinket intézzük, vagy bevásárlás közben toljuk a kocsit, ezért viszonylag egyszerű abszolválni a többezer lépést is, de ha az egészségünkre is akarunk figyelni, akkor nem mindegy, hogy lassan totyogunk vagy tempósan haladunk, az a jó, ha a pulzusszámunk kissé megemelkedik a normálishoz képest (a zsírégető tartomány 110-130-as pulzusnál kezdődik).

Ha pedig lépésszámláló vásárlásán gondolkozunk, akár még az eredeti "tízezer lépés óra" leszármazottjai közül is válogathatunk, ugyanis a Yamasa Kouku Keiki cég azóta is gyártja az "Élvezd a sétát" szlogennel hirdetett eszközeit.

Ez a cikk eredetileg 2021.02.16-án jelent meg a Rakétán.

(Fotó: Pixabay, Wikimedia Commons, GettyImages)

További cikkek a témában:

Az interaktív robotkar megadja sétálás közben a társ illúzióját Az Osampo Kanojo, vagyis a kar neve, ami japánul azt jelenti, hogy barátnőm séta közben képes illatokat kibocsátani, és izzadást generálni, bár jelenlegi formájában leginkább a Terminátor alkatrészére hasonlít.
„Az életben maradás lesz a cél” – Az edzőtermek jelene Magyarországon a járvány alatt A járványügyi intézkedések kapcsán nehéz helyzetbe kerültek az edzőtermek. Kocsis Tibor fitneszedzőt kérdeztük a jelenlegi lehetőségekről, a termek társadalmi hasznáról, valamint a komornak tűnő jövőről.
A rendszeres testedzés egy csomó rákos megbetegedés kialakulásának csökkenti az esélyét Az eddig sem volt kérdés, hogy a testmozgás egészséges, most viszont már egy tanulmány is bizonyítja, hogy a rendszeres edzés több vizsgált ráktípus esetén is csökkenti a kialakulás kockázatát. Ráadásul minél keményebben edzünk, annál alacsonyabb az esélye, hogy megbetegszünk.