A BBC beszámolója szerint Szolovjov azzal kapcsolatban szólalt meg, hogy a napokban az orosz kozmonauták több felszíni repedést is találtak az ISS Zarja modulján, amelyek ugyan az űrállomáson tartózkodó űrhajósokra nem jelentenek veszélyt egyelőre, de a szakember szerint idővel minden bizonnyal tovább fognak terjedni. "Szó szerint egy nappal azután, hogy a rendszerek teljesen kimerültek, helyrehozhatatlan meghibásodások kezdődhetnek" - nyilatkozta Szolovjov, aki szerint az ISS orosz részegységének fedélzeti rendszerei mára 80%-ban elavultak.

Szolovjov pontosan tisztában van vele, miről beszél, hiszen repülési igazgatóként ő maga felel az ISS orosz szegmensének működéséért, amit jelentős részben a cége tervezett és épített meg, emellett az üzemeltetését is ők végzik. Az 1946-ban alapított Enyergija Rakétatechnikai és Űrkutatási Vállalat globálisan is az egyik legmeghatározóbb szereplő az űriparban, ők építik többek között a Szojuz rakétákat valamint a Szojuz és Progressz űrhajókat, a nevükhöz kötődik a világ első műholdja, interkontinentális ballisztikus rakétája és a MIR űrállomás tervezéséért és kivitelezéséért is ők feleltek. A jövőben a cégnek kulcsszerepe lesz az orosz Hold- és Mars-programban is, bár ezekről egyelőre csak kevés konkrétumot lehet tudni.

Az elsősorban raktárként használt Zarja kiszolgálómodul az ISS legrégebbi eleme, ami 1998 novembere óta kering Föld körüli pályán, ugyanakkor tény, hogy a veterán modulon megjelent repedések közel sem az első intő jel az ISS-szel kapcsolatban. Ahogy arról több cikkben is írtunk, az űrállomáson 2019 szeptemberétől folyamatos szivárgást észleltek, aminek a beazonosítása hosszú időt vett igénybe. Csupán hónapokkal később derült ki, hogy a levegő az orosz létfenntartómodulból, a Zvezdából szökik, és bár idén tavasszal a lyukakat befoltozták, a Roszkoszmosz múlt hónapban ismét arról számolt be, hogy az orosz űrhajósok hálóhelyiségéül is szolgáló modulban esett a légnyomás. Nem ment simán a legújabb orosz modul, a Nauka csatlakoztatása sem, aminek az ISS-hez való csatlakozás után egy szoftverhiba következtében beindult a hajtóműve, így az egész űrállomást elfordította.

Nem meglepő, hogy orosz oldalról egyre gyakrabban fogalmaznak meg olyan véleményeket, amik arra utalnak, hogy az ország hamarosan kiszállhat az ISS-projektből. Szolovjov már tavaly novemberben megfogalmazta aggályait az űrállomással kapcsolatban, azt állítva, hogy az ISS fedélzeti rendszerei hamarosan olyannyira elavulnak, hogy az ebből fakadó hibákat túlságosan költséges lenne kijavítani. "2025 után az ISS fedélzetén számos elem lavinaszerű meghibásodására számíthatunk" - jósolta a szakember az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Tanácsának tavaly novemberi ülésén, aki úgy saccolta, hogy a problémák kijavítása mintegy 10-15 milliárd rubelbe, azaz 40-60 milliárd forintba kerülne az országnak. Szolovjov azt is kifejtette, hogy bár 2025-ig nemzetközi kötelezettségeik vannak az ISS-szel kapcsolatban, de ezután Oroszországnak inkább a saját űrállomás építésére kéne koncentrálnia.

Az orosz űrügynökség tavaly szintén jelezte, hogy az űrállomás 2030 után működésképtelenné válhat, bár a nyilatkozatukból úgy tűnt, hogy a Roszkoszmosz eddig az időpontig hajlandó lenne részt venni az együttműködésben. Idén áprilisban Jurij Boriszov, az ország miniszterelnök-helyettese is megszólalt az ügyben, aki szintén azt hangsúlyozta a TASS állami hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy az anyagok elöregedése visszafordíthatatlan következményekhez vezethet. Boriszov ugyanakkor nem mondta ki, hogy Oroszország kiszáll az ISS-projektből, de szerinte alaposan fel kell mérniük az űrállomás állapotát, és ez alapján fognak döntést hozni a folytatásról.

Az egymással jelentős átfedést mutató nyilatkozatok sokak szerint azt jelzik, hogy a Roszkoszmosz 2025 után nem fog részt venni a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésében, hanem Szolovjov iránymutatásának megfelelően a saját űrállomásukra koncentrálnak majd. Ennek már vannak is jelei, hiszen tavasszal a űrhivatal vezetője, Dmitrij Rogozin egy olyan videót osztott meg Twitteren, amelyen az Enyergija mérnökei az új űrállomás központi modulján dolgoznak, és azt is hozzátette, hogy a modul 2025-re készen fog állni arra, hogy Föld körüli pályára állítsák. Az új űrállomás a hírek szerint hatmilliárd dollárba, vagyis nagyjából 1,8 ezer milliárd forintba fog kerülni, és az ISS-hez hasonlóan modulárisan épül majd fel. A három-hét modulból álló állomáson a hírek szerint egyszerre akár négy űrhajós is tartózkodhat majd, ennél többet viszont egyelőre nem lehet tudni az orosz tervekről.

(Borítókép: NASA/Getty Images)

További cikkek a témában:

Oroszország saját űrállomást épít, aminek a központi modulját már be is mutatták Az orosz űrügynökség hivatalosan kedden jelentette be, hogy a terveik szerint 2025-re pályára állítják a saját, Föld körül keringő űrállomásukat, ami azzal járhat, hogy a Roszkoszmosz kiszáll az ISS-projektből.

Tizennégy év késéssel juttatták fel az oroszok a Nemzetközi Űrállomás új modulját, a Naukát Ez Oroszország eddigi legnagyobb űrlaboratóriuma, és utazik vele egy robotkar is.

Napokon belül megkezdődhet a legújabb űrállomás építése Már idén birtokba vehetik az asztronauták a kínai űrállomást, amelynek központi modulját a tervek szerint csütörtökön fogják pályára állítani.

A második MIR űrállomás rejtélyes története Tudtad, hogy kettő volt? És hogy az egyik még mindig megvan?