Bezos kétmilliárd dollárral támogatná a NASA-t, csak kapjon a cége még egy esélyt a Hold-programban

2021 / 07 / 28 / Felkai Ádám
Bezos kétmilliárd dollárral támogatná a NASA-t, csak kapjon a cége még egy esélyt a Hold-programban
Az Amazon vezérének nagyon fájhat, hogy a SpaceX kigolyózta a Blue Origint a NASA Holdra szállásából, ezért meglepő ajánlattal hozakodott elő.

Korábban már írtunk arról, hogy Bezost megváltoztatta az űrutazás egy, addig csak az asztronauták által átélt jelenség miatt. Az Overview Effect arra utal ugyanis, amikor valaki a maga konkrét valójában pillantja meg a Földet, és ezért több minden új perspektívába kerül a számára. Az utazás azonban nem csak Bezosnak volt fontos, hanem rövid idővel Richard Branson hasonló, de alacsonyabb magasságon végrehajtott űrugrása után vastagon aláhúzta, hogy az űrturizmus kora (bizonyos kondíciók mellett és hangsúlyosan az igen tehetőseknek) beköszöntött.

Jeff Bezost megváltoztatta az űrutazás, meg akarja menteni a Földet Bezos átélt egy speciális hatást, amit csak az űrhajósok éltek át korábban, és ez saját bevallása szerint megváltoztatta: többet akar tenni a bolygó megmentéséért.

Az űrturizmus körül sok a kérdőjel természetesen, de annyi kijelenthető, hogy bármi is legyen ennek az iparágnak a jövője, Bezos nem éri be ennyivel, hanem helyet szeretne magának a nagypályás játékosok, az űrkutatásban is részt vevő cégek között. És hogy ezt mennyire komolyan gondolja, arról egy meglepő és szokatlan ajánlat tanúskodik, amit Bezos nyílt levél formájában címzett a NASA jelenlegi vezetőjének, Bill Nelsonnak. A levél előzménye az űrhivatal korábban, a Human Landing System (HLS) kapcsán meghozott döntése – vagyis hogy az Apollo program keretében (egyébként jelenleg is 2024-es céldátummal futó) Holdra-szálláshoz mely cég szállítsa a leszállóegységet. A NASA a fejlesztés kapcsán korábban két vállalatot versenyztetett, a Dyneticset és Bezos cégét, a Blue Origint– azonban idén váratlanul a szerződést Musk vállalatának, a SpaceX-nek adták, akik egy Starshipet használnának erre a célra.

Előzmények

Az Elon Musk cége által fejlesztett Starship fejlesztése lassan (relatíve, a hasonló volumenű fejlesztésekhez képest egyébként kifejezetten gyorsan), de biztosan halad, és a bármilyen terepen landolásra képes űrhajónak egyre több alkalmazási lehetősége merül fel, akár katonai, gyors reagálású szállítójárműként is fontolgatják a használatát. Ennek ellenére tény, hogy nem egy dedikált landerről beszélünk, hanem egy egyre univerzálisabbá váló járműről – ami egyébként Bezos egyik érve a SpaceX űrhajójával, vagy legalábbis annak kizárólagos alkalmazásával szemben a szóban forgó levélben, amire hamarosan rátérünk.

Az űrversenyek kora 1. rész – Milliárdosok Míg az előző évszázadban az űrverseny nemzetek, sőt ideológiai blokkok között zajlott, addig ma már komplexebb a felállás. Két cikkben vesszük sorra, kik állnak a rajtvonalhoz és mik a tétek a jelen és a közeljövő űrversenyeiben.

Az előzményekhez annyit még hadd tegyünk hozzá, hogy a Blue Origin a döntést a Dynetics-szel közösen megtámadta az Egyesült Államok számvevőszékénél (Government Accountability Office/GAO), amely szervezetnek augusztus 4-ig kell az ügyben döntést hoznia. A gond azzal van, hogy ha a számvevőszék Bezosnak kedvező döntést hoz, akkor a NASA-nak valahonnan elő kell ásnia a pénzt egy második lander fejlesztésére. Nem kizárt ugyanakkor, hogy ez a pénz mégiscsak meglesz: a költségvetési kiigazítást ugyanis már be is nyújtották a korábban Endless Frontiers Act, de jelenleg U.S. Competition and Innovation Act (USICA) néven ismert törvénytervezet részeként, amely 250 milliárd dollárt szánna arra, hogy Amerikát versenyképesebbé tegye a következő öt évben. Ebből pedig a NASA-nak is jutna, amely összeg egy része, 10 milliárd dollár egy második leszállóegység kifejlesztésére is elég lenne. Ezt az összeget egyébként a Blue Origin lobbizta ki, és a SpaceX kritizálta is a döntést, amivel csak úgy hozzávágnának ennyi pénzt Bezos cégéhez. Muskon kívül egyébként az ismert baloldali politikus Bernie Sanders is rosszalja a lépést, de úgy általában is elég sok kritika éri Bezost, mivel sokak számára az eset optikája az, hogy világ egyik leggazdagabb embere a saját egója miatt pumpolja az állami költségvetést (miközben az Amazon híresen kerüli az adófizetést).

A nagyon népszerűtlen Jeff Bezos

Most már tényleg csak sorok választják el attól a kedves olvasót, hogy a szóban forgó levél tartalmáról olvashasson, de előtte még egy kevés adalékkal hadd szolgáljunk a kontextushoz! Az összességében elmondható, hogy ilyen-olyan okokból (melyek közt említhető a növekvő egyenlőtlenség, aktuálisan a világjárvány okozta gazdasági nehézségek, a közösségi médiafelületeken gyorsan terjedő eszmék stb.) úgy általában a milliárdosok egyre kevésbé népszerűek legalábbis a világ nyugati felén. Ha pedig ki kellene választani egyetlen igazán gazdag embert, akit pártállástól, ideológiai csapásiránytól vagy bármitől függetlenül senki sem kedvel igazán, az a legnagyobb eséllyel épp Bezos lenne.

Az Amazon fejének a negatív tartományba átcsapó reputációja pedig lassan legendás lesz – arról mi is írtunk ugyanis, hogy Bezos és kísérői hivatalosan nem számítanak asztronautáknak Amerikában, hiába lépték át a 100 km-es magasságot, tehát a Kármán-vonalat. Sőt még a kereskedelmi asztronautáknak járó kitüntetést sem kaphatják meg, mivel az amerikai légügyi hatóság, az FAA kritériumai alapján a „szárnyak” csak azoknak járnak, akik az űreszközök személyzeteként vesznek részt az utazásban. Bezos riválisa, Richard Branson, aki nem érte el a 100 km-t, azonban megkapta ezt a szárnyat (az indoklás szerint neki volt az úton hivatalos feladata), de ami ennél is érdekesebb, hogy ezt a szabályt az FAA július 20-án, tehát Bezos „űrutazásának” a napján adta ki. Véletlenből ez éppen sok lenne.

Jeff Bezos feljutott a világűrbe A világ leggazdagabb embere saját cégének, a Blue Originnek a rakétájával emelkedett több mint száz kilométeres magasságba.

Maga Bezos pedig elég szerencsétlenül tud időnként fogalmazni, amivel bőséggel önt olajat a tűzre. A kilövést és a visszatérést követően nagy lelkesen megköszönte mind az Amazon vásárlóinak, mind pedig a vállalat híresen, sőt elismerten rossz és veszélyes körülmények közt dolgozó alkalmazottainak az utat, mivel „ők fizettek mindezért”. Ezzel pedig ki is tört az a bizonyos melléktermékből származó cunami a közösségi médiában, és talán nehéz is elítélni azokat, akik nem szívesen robotolnak és pisilnek műanyagpalackokba csak azért, hogy valaki kilövethesse magát a világűrbe.

Mindez szép, de mi szerepel a levélben?

Bezos tehát a levelet Bill Nelsonnak, a NASA jelenlegi vezetőjének címezte, és nem meglepő módon amellett érvel, hogy a vállalatának, a Blue Originnak is ki kellene fejlesztenie egy leszállóegységet, vagyis HLS-t. Ami viszont némi okot adhat a csodálkozásra, azok a pénzügyi feltételek, amit Bezos hajlandó lenne vállalni csak azért, hogy a cége a SpaceX Starshipje mellett részt vehessen az új évezred első Holdra-szállásában.

Bezos érvei a következők: összehoztak egy komoly fejlesztő csapatot National Team néven, melyben négy nagyobb vállalat, valamint több mint 200 kisebb és közepes méretű beszállító vesz részt – ezek összesen 47 államot fednek le. Mindebbe a NASA 2020-2021-ben félmilliárd dollárt fektetett. Túl az anyagiakon, illetve tehát annak implicit felvázolásán, hogy a projekt hány államban ad munkát az embereknek, Bezos visszatérő szava a biztonságosság. Állítása szerint a Blue Origin rendszere az Apollo architektúra továbbfejlesztett változata, amelyet elsősorban az asztronauták testi épségét szem előtt tartva fejlesztettek ki. Kis kitérő, de a Starship kapcsán egyik elhangzó kritika, hogy az egész művelet túl komplex lesz, túl sok hibaforrással – az űrhajósok ugyanis az SLS-sel, a NASA szupernehéz hajójával jutnának ki az űrbe, majd ott átszállnának egy másik rakétára, a Starshipre. Viszont mindez nem feltétlen a Straship hibája, sőt a SpaceX hajója ebben a forgatókönyvben inkább az SLS létjogosultságát kérdőjelezi meg, és nem kizárt, hogy ezt Bezos is látja, és tart tőle, hogy közép- hosszútávon a SpaceX nem csak a landolást végezné, de ők lennének felelősek az odáig tartó útért is.

Visszatérve a levélhez: Bezos következő érve, hogy az ő rendszerük hidrogént használ hajtóanyagként, amit akár a Holdon is ki lehet bányászni. A Blue Origin ugyanis már tartós Holdon tartózkodásra készül fel (amint ez tervként szerepel az Artemis-projektben), így ez hasznos lehet. A Starshipet egyébként újra kell tankolni metánnal és folyékony oxigénnel miután pályára állt. Bezos ezt követően kifogásolja, hogy a NASA az utolsó pillanatban változtatott a beszerzési stratégiáján, vagyis nem versenyezteti egymással a különböző cégek különböző rendszereit, hanem a SpaceX-et bízta meg, így lényegében egyetlen opcióra húzta fel a jövő Holdra szállását, ami ráadásul a fentebb említett komplexitás okán megnövekedett veszéllyel jár. Egyébként a jelenlegi szerződés a SpaceX-szel csak az első, legénységgel végrehajtott landolásra szól, de Bezos kitér arra, hogy ekkorra a SpaceX előnye már behozhatatlan lesz.

Áttérve a csúnya anyagiakra: Bezos tehát a fent említett „National Team” nevében három nagyobb felajánlást tesz: mivel a SpaceX-t a NASA költségvetési okokból bízta meg kizárólagos partnerként, ezért felajánlják, hogy fizetik a lander (HLS) fejlesztésének költségvetési hiányát a jelenlegi és az elkövetkező két költségvetési évben kétmilliárd dollárig. Így nem kellene az anyagiak miatt késlekedni, hanem amíg a bürokratikus csatornákon át lecsorog a pénz, addig lényegében tehát Bezos állná/pótolná ki a cehet a szóban forgó összeghatárig. A Blue Origin ezen kívül saját költségből állná a lander „pathfinder-misszióját” alacsony Föld körüli pályán. Mindez a legénység nélküli tesztúton felül kerülne megvalósításra, szintén a vállalat saját költségére. A SpaceX szerződésében egyébként csak az utóbbi, tehát a legénység nélküli landolás áll, ezt toldaná tehát meg Bezos egy próbaüzemmel az alacsony Föld körüli pályán. Ezek a költségek az említett kétmilliárd dolláron felül értendőek. Végezetül pedig a Blue Origin elfogad egy rögzített, fix áras szerződést, így minden költségtúllépés Bezos cégét terhelné.

Mennyire jó üzlet ez?

Első pillantásra Bezos ajánlatával valójában minden érintett jól járna. A NASA ugyanis mióta kereskedelmi partnereket versenyeztet, tényleg több rendszert szokott kipróbálni – például az ISS-re való utazáshoz a SpaceX-en kívül a Boeing is dolgozik egy rendszeren –, így talán nem annyira hibás feltételezés, hogy ha nincsenek költségvetési problémák, melyekre a NASA hivatkozott, akkor valóban legalább még egy lander kifejlesztésre kerülhetett volna. Ami viszont a jelenlegi helyzet illeti: ha a számvevőszékénél Bezos számára kedvező ítélet is születik, a költségvetés biztosításához még a Kongresszusnak is el kellene fogadnia az említett U.S. Competition and Innovation Act (USICA) nevű törvényt – amit a szenátus egyébként már meg is tett, a képviselőház viszont még nem. Ráadásul a számvevőszék esetleges pozitív döntését követően a Blue Originnek még a Dynetics-szel is versenyeznie kellene. Közben pedig a Starship egyre közelebb kerül a használható változathoz, és mire a bürokratikus szűrökön átjutnak a döntések és a pénzek, addigra Musk cége akár kizárólagossá is válhat a magánűrutazásban (hangsúlyosan nem az űrturizmusban, hanem a valódi lehetőséget jelentő űrkutatásban: a Hold és azután esetleg a Mars meghódításában). Nem mellesleg a nagyvonalúságnak (legalábbis a látszatával) Bezos úgy általában is javíthat a pénzsovár milliárdos imázsán, miközben az amúgy történelmi jelentőségű esemény sem úszik el a számára.

Az eredeti szerződés a SpaceX-szel (mint arról fentebb már beszéltünk) ugyanis az első, legénységgel történő landolásra vonatkozik, amit követően az űrhivatal tárgyalásokat kezdene esetleges egyéb rendszerek kifejlesztéséről is. Azt azonban Bezos le is írta a levélben, hogy addigra a SpaceX behozhatatlan előnyre fog szert tenni, és ahogy azt a korábban már hivatkozott cikkünk konklúziójaként leírtuk, a magánszféra űrutazással kapcsolatos versenyében egy-két éven belül győztest hirdetnek – magyarán Bezos most pár milliárdért azt vásárolhatja meg, hogy egyáltalán versenyben maradjon a rengeteg pénzzel járó űrutazás bizniszben, míg a NASA kapna egy extra landert elég kedvező anyagi feltételekkel.

A cikk írásának pillanatáig egyébként a nagyobb híroldalaknak nem sikerült választ kapnia sem a NASA-tól, sem pedig a versenytárs SpaceX-től, így azt sem tudhatjuk, Nelson mennyire venné komolyan ezt az ajánlatot.

(Kép: Flickr/Steve Jurvetson)

További cikkek a témában:

Most újra megnézheted, ahogy a világ leggazdagabb embere feljutott a világűrbe Jeff Bezos és három utastársa kedden sikeres űrugrást hajtott végre a Blue Origin New Shepard rakétájával, ami az első alkalom volt, hogy a kifejezetten szuborbitális repülésre tervezett űreszközt emberekkel tesztelték.

Petíció indult, hogy Jeff Bezos vásárolja meg és egye meg a Mona Lisát Hogy miért kellene ezt megtennie, arra a netes petíció aláírói több (egyébként nyilvánvaló) érvet is felhoznak: például azért, mert ezt még senki sem tette meg.

A világ leggazdagabb emberei azon versenyeznek, hogy ki jut el előbb a világűrbe Azt gondolhatnánk, hogy ha valakinek annyi pénze van, mint Jeff Bezosnak vagy Richard Bransonnak, még azt is kétszer meggondolja, hogy menjen le egy lépcsőn, ehhez képest a két milliárdos a hírek szerint most éppen azon versenyez, hogy a másik előtt jussanak fel a világűrbe.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.