Mint azt korábban megírtuk, három vállalat versenyzett azért, hogy megépíthessék az USA következő, az Artemis-program keretében történő Holdra szálláshoz a leszállóegységet: Jeff Bezos cége, a Blue Origin, a Dynetics, valamint Elon Musk vállalata, a SpaceX. Végül a NASA úgy döntött, hogy a SpaceX-et bízza meg kizárólagosan, akik a célra egy Starship űrhajót használnának – ez utóbbi, a szinte bármilyen felszínen landolni képes jármű szolgálna leszállóegységként. A döntést azonban a két vesztes vállalat közösen megtámadta az Egyesült Államok számvevőszékénél (Government Accountability Office/GAO). A számvevőszéknek augusztus 4-edikei határidővel kellett volna meghoznia a döntést az ügyben, ezt azonban ennél korábban, tegnap, július 30-án megtették.
A számvevőszék a döntést egy sajtóközleményben foglalta össze, melyben röviden kitérnek az előzményekre is, tehát, hogy a SpaceX pályázata kapta a legjobb értékelést a NASA-tól, és amellett az ő áruk volt a legalacsonyabb – 2,9 milliárd dollár a teljes ár, és ehhez képest mind a Blue Origin, mind pedig a Dynetics „szignifikánsan” több pénzt kért volna. Mint írják, a NASA azt is világossá tette, hogy nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy egynél több nyertest hirdethessen ki. A GAO ezt követően azt ismerteti, hogy a két cég mely pontokon támadta meg a NASA döntését.
Az első, hogy a NASA-nak több nyertest kellett volna hirdetnie, hiszen már a pályázat bejelentésekor is ezt a végkimenetelt preferálta volna az űrhivatal. Illetve miután kiderült, hogy forráshiány miatt nem tud a NASA több győztest hirdetni, úgy tárgyalásokat kellett volna indítani az ügyben, az eredményt pedig vagy módosítani, vagy törölni az egészet. A két vesztes cég szerint a NASA nem a megfelelő mód értékelte ki a három pályázatot, végül pedig a Blue Origin és a Dynetics azt is kifogásolta, hogy a SpaceX esetén a NASA eltekintett attól a kötelezettségtől, hogy Musk vállalata bejelentse, hogy indul a pályázaton.
A GAO megvizsgálta ezeket a panaszokat, és úgy találta, hogy a NASA semmilyen beszerzéssel kapcsolatos törvényt vagy rendeletet nem sértett a döntésével. A NASA már a pályázat bejelentésekor is egyértelművé tette, hogy annyi győztest fog hirdetni, amennyit az anyagi források a számára lehetővé tesznek, illetve a pályázati felhívásban az űrhivatal fenntartotta a jogot, hogy több győztes szülessen, de azt is, hogy csak egy vagy egy sem. Ezek után az a GAO álláspontja, hogy a pályázat lezárultát követően a NASA-nak nem kötelessége tárgyalásokba bonyolódni, vagy változtatni az eredményen, esetleg törölni azt. Összességében tehát a számvevőszék álláspontja az ügyben, hogy a NASA jogosan hirdette ki a SpaceX-et győztesként. A pályázatok kiértékelése pedig megfelelt az összes beszerzésről szóló törvénynek és rendeletnek.
A számvevőszék azonban egy ponton igazat ad a tiltakozóknak: ez pedig az, hogy a NASA eltekintett attól, hogy a SpaceX bejelentse, hogy indul a pályázaton. Ugyanakkor a GAO szerint ez nem elegendő bizonyíték arra, hogy felmerüljön, a NASA részrehajló volt az elbírálásnál a SpaceX irányába.
A számvevőszék a továbbiakban egyértelművé teszi, hogy nem magukat a pályázatokat értékelte ki (az mindig az adott ügynökség dolga), hanem csak azt vizsgálták, hogy a pályázat a törvényeknek megfelelően zajlott-e.
Az ügyben egyébként a NASA is kiadott egy közleményt, de ennek lényegi információja annyi, hogy az eset lezárultával a NASA és a SpaceX már időpontokkal ellátott tervet tud készíteni arról, hogy mikor válik lehetségessé a Holdra szállás. Mint ismert, ez utóbbi kapcsán 2024. a tervezett dátum, de így remélhetőleg hamarosan kiderül, hogy ez valóban tartható-e.
A héten megírtuk azt is, hogy Jeff Bezos nyílt levelet írt Bill Nelsonnak (és kevéssé lepődnénk meg, ha a levél keletkezésének oka az lenne, hogy Bezos "megorrontotta", a GAO milyen döntést fog hozni), a NASA vezetőjének, és több milliárd dollárt ajánlott fel azért, hogy a Blue Origin is részt vehessen a Holdra szállásban – lényegében azt a forráshiányt pótolná ki Bezos cége, amelyre a NASA a döntés kapcsán hivatkozott. Érdekesség, de ha összeadjuk Bezos felajánlásait, körülbelül akkora, sőt kicsit magasabb összeget kapunk, mint amennyit a SpaceX most tehát elnyert. Habár arról egyelőre nincs információ, hogy Nelson reagált volna erre a levélre, viszont július 29-én, tehát a levél publikussá válását követően utalt rá, hogy ha a Kongresszustól több forrás érkezne, akkor ismét tárgyalásba kezdenének egy második leszállóegységről.
Más kérdés, hogy Bezos a levélben is leírja, hogy hiába szól a SpaceX szerződése csak az első, demonstrációs célzatú Holdra szállásról, mire odáig eljutnak, Musk vállalatának behozhatatlan előnye lesz mind technológiai, mind anyagi szempontból. És akkor még nem is beszéltünk az egész történelmi jelentőségéről, hiszen így a SpaceX lesz a vállalat, amely közel évtizedes hiátus után ismét amerikai asztronautát juttatott az űrbe amerikai talajról, és ők lesznek, akik újra amerikai asztronautákat visznek a Hold felszínére. Vagyis mind a know how-t, mind a patinát tekintve Musk cége magasan a mezőny fölé tornyosul majd, és mögötte legfeljebb csak kulloghatnak a többiek.