Egyetlen bitcoin tranzakció annyi elektronikai hulladékot termel, mintha két iPhone-t hajítanánk a szemétbe

2021 / 09 / 18 / Felkai Ádám
Egyetlen bitcoin tranzakció annyi elektronikai hulladékot termel, mintha két iPhone-t hajítanánk a szemétbe
A bitcoint általában a bányászathoz szükséges károsanyag-kibocsátás miatt szokták támadni, de most egy új szempont is képbe került: a megtermelt elektronikai hulladék nem elhanyagolható mennyisége.

Az új ország, amit a bitcoin kapcsán emlegetni lehet majd, Hollandia. Hollandia nem azért jön a képbe, mert bárhogy is szabályozták ott éppen a kriptovalutát, hanem mert jelenleg a Bitcoin-hálózat működtetése éves szinten annyi elektronikai hulladékot termel, mint az említett ország (az elavult, kis méretű IT és telekommunikációs eszközöket kell itt érteni). Az új kutatás tehát, melyről a The Guardian számolt be, hiánypótló, legalábbis környezetvédelmi szempontból.

A matek egyébként úgy jön ki, hogy bányászati célokra speciális chipeket, úgynevezett ASIC chipeket használnak, melyek egyetlen felhasználási lehetősége, hogy fut rajtuk a Bitcoin-hálózat biztonságos működéséhez szükséges algoritmus, amire tehát az egész bányásztevékenység alapszik. Ugyanakkor a chipek energiahatékonysága folyamatosan javul, így az újabb chipekkel azonos energiafelhasználás mellett több bitcoint lehet bányászni. Ennek következménye, hogy a bányászok folyamatosan lecserélik ezeket az eszközöket a legújabb, legerősebb darabokra. Egy-egy bányászatra beállított gép átlagos életciklusa a tanulmány szerint ennek megfelelően mindössze 1,29 év.

Ebből pedig arra jutottak a kutatók, hogy a teljes hálózatot tekintve évente 30 700 tonna elektronikai hulladék keletkezik. És ez az a „mágikus szám”, amely megfelel Hollandia elavult kisméretű IT-, valamint telekommunikációs eszközeiből keletkező hulladéknak. Mindezt viszont át lehet számolni tranzakciókra is, úgy még beszédesebb lesz a szám: 2020-ban a Bitcoin-hálózaton 112 millió tranzakció futott le, ami azt jelenti, hogy tranzakciónként 272 gramm elektronikai hulladék keletkezett, ami súlyra annyi, mintha két iPhone 12 mini-t hajítanánk a kukába.

A legnagyobb gond a kutatók szerint tehát az, hogy az ASIC-kártyákat szemben a többi számítógép alkatrésszel nem lehet más célra használni a bányászaton kívül, és amennyiben egy új kártyával nagyobb profit érhető el, a régebbit egyszerűen kukázzák. Elméletileg persze ha nagyon megugrik az árfolyam, akkor a régebbi, kevésbé hatékony chipekkel is megéri a bányászat, de ezek felhasználása ellen sajnos több érv szól. Az egyik ilyen, hogy eleve a régebbi kártyák tárolása is pénzbe kerül, ráadásul minél tovább raktározzák, annál elavultabbak lesznek, így annál kisebb eséllyel használják fel még ezeket. Ráadásul a tapasztalat is azt mutatja, hogy az árfolyam megugrása inkább a hálózat által termelt elektronikai szemét mennyiségének a kiugrásával jár. Ehhez jön hozzá, hogy a hálózat működtetéséhez (a bányászathoz) használt eszközök nagyban hozzájárulnak a globálisan tapasztalható félvezető-hiányhoz, amely több eszköz esetén is hiányt generál a kínálati oldalon, vagy egész termelési láncokat lassít vagy fékez le, például akár az autóipart.

Autógyárak állnak meg, késnek a kiszállítások a vevőkhöz, mert nincs elég autóipari chip Akár több évig tartó káoszt is okozhat az autóiparban a chiphiány.

A kutatók szerint a megoldást egyedül azt jelentené, ha az egész bányászatot annak egészében cserélnék ki egy fenntarthatóbb eljárásra, ami a tanulmány szerint azt jelenti, hogy a jelenlegi proof-of-work eljárást kellene a kibocsátás szempontjából is elfogadhatóbb proof-of-stake eljárásra cserélni – a kettő különbségéről ebben a cikkünkben írtunk. A második legnagyobb kriptovaluta, az ether mögött álló Ethereum blokklánc esetén egyébként már évekkel ezelőtt belengették az átállást a proof-of-stake-re, de erre még mostanáig nem került sor, a folyamat Vitalik Buterin szerint 2022-ben indulhat. A Bitcoin esetén egy ilyen átállás több szakértő szerint is dollármiliárdos veszteséget generálna, ezért a legnagyobb kriptovaluta körül kialakult közösségben nem is igazán van napirenden a kérdés.

(Kép: Flickr/Rwanda Green Fund)

További cikkek a témában:

Budapesten kapott szobrot először a Bitcoin atyja Satoshi Nakamoto szobrát a Graphisoft Parkban leplezték le.

Nem ment zökkenőmentesen El Salvadorban a bitcoin hivatalos fizetőeszközként való bevezetése A világ számára a közép-amerikai ország esete szolgálhat példaként arra, hogy milyen hibákat érdemes elkerülni, ha valahol kriptovalutát próbálnak törvényes fizetőeszközzé tenni.

Úthengerrel semmisítik meg a lefoglalt, illegálisan használt kriptovaluta bányászgépeket a maláj hatóságok Borneó szigetén a Sarawak Energy vállalattól lopták az áramot az illegálisan működő bitcoin bányászok, ezért a vállalat a helyi rendőrséggel együtt megsemmisítette a több mint ezer gépet.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.