A hatalmas épületet az Ennead Architects new york-i székhelyű építésziroda álmodta meg, akik már máskor is terveztek látványos épületeket a Távol-Keleten, többek között a a Huawei wuhani központját és a ByteDance Houhai tornyát is, amely előreláthatólag 2024-re fog felépülni. A Sanghaj Csillagászati Múzeum projektje 2014-ben kezdődött, mikor a cég megnyitotta irodáját a városban és még abban az évben kiválasztották az ambiciózus intézmény megtervezésére. A múzeum, amely egyben planetáriumként is szolgál, már kívülről is a bolygók mozgását és az univerzum működését jeleníti meg, a tervezők szándéka szerint ezzel egyből, még belépés előtt immerzív élményt biztosítanak a látogatók számára. A struktúra három részből áll:

• az arany színű Oculus a főbejárat felett helyezkedik el és az idő múlását szimbolizálja azzal, hogy a Nap mozgásának lenyomatát jeleníti meg a téren
• a Sphere egy óriási planetárium, amely alulról, a nézőtér felől nézve egy lebegő félgömbnek tűnik, a súlytalanság élményét szimbolizálva és egyben az univerzum ősi formáit felidézve
• a Fordított Dóm üvegből készült szerkezete az ég zavartalan látványát nyújtja, amelyet nem homályosítanak el a szokásos városi fények és egyéb figyelemelterelő tényezők

A három egység kapcsolata az égi mechanika háromtest-problémájára utal, amely három égitest mozgásának egymással való kapcsolatát és kölcsönhatásait mutatja be. A gravitációs interakciók nehezen kibogozható rendszerét Newton óta próbálják megfejteni a csillagászok és matematikusok, de az előrelépések ellenére sem sikerült teljes egészében megfejteni a problémát, mivel a káosz és rendezettség együttes jelenléte olyan komplex leírásokat igényel, amelyet még speciális szoftverekkel is hetek vagy hónapok munkájába kerül kiszámítani.

A múzeum belülről testközelbe hozza a csillagászat világát: bemutatja a Foucault inga kísérletet, azt, ahogyan egy fekete lyuk spagettiként szippant fel egy csillagot, a kozmikus háttérsugárzást, be lehet lépni Kína első valódi űrállomásának központi részébe, a Tienho modul belsejébe és megtekinteni a Jütu 2-őt, valamint AR és VR technológiával olyan helyekre is el lehet látogatni, ahová a valóságban csak kevesek jutnak el. Így bárkiből Holdon sétáló asztronauta is válhat egy rövid időre, bár nem teljesen a valóságnak megfelelő gravitációs körülmények között. Ezenfelül 70 meteorit is kiállításra került, és közelről lehet megvizsgálni egy kilenc milligrammos holdi kőzetet is (Lunar sample No. 007), amely abból a mintából származik, melyet az Oceanus Procellarum területéről hozott le a Földre a Holdat decemberben meglátogató Csang'o-5 űrszonda.

(Fotó: Ennead Architects)

További cikkek a témában:

Múzeumok és a klímaválság, avagy hogyan módosul az intézmények szerepe a jövőben? A világ múzeumai egyre inkább felismerik, hogy döntő szerepük van a társadalom klímaválságra adott válaszának kialakításában és támogatásában, ezért ki így, ki úgy igyekszik különböző megoldási stratégiákat találni a problémára. Londonban például idén megnyílt egy múzeum, ami a világon elsőként csökkenti szénlábnyomát. Persze, ahogy mondani szokás: ez még csak a jéghegy csúcsa.
A teljes gyűjteményét elérhetővé tette online a Louvre A világ leghíresebb múzeumának több mint 482 ezer műalkotást felvonultató gyűjteményét immár bárki megnézheti az interneten.
Ultramodern víz alatti múzeum épülhet egy hajóroncs körül A 21. Század múzeumai akár víz alatt is épülhetnek, különösképp, mivel az ilyen látványosságok egyre népszerűbbek. A ZJA építészeti stúdió által tervezett egyedülálló új múzeumi projekt ezt emeli a négyzetre, a 18. században Anglia partjainál elsüllyedt Amszterdam nevű hajó roncsa körül épülő víz alatti múzeum terveivel.