Hogy ez minden bizonnyal sikerült, arról tanúskodik az a több tízezer olvasó, aki naponta bizalmat szavaz nekünk, és akik az elmúlt fél évtizedben több mint 12 ezer cikkben merülhettek el a napjainkat és a jövőnket leginkább meghatározó technológiai és tudományos témákban, legyen szó akár robotikáról, akár a mesterséges intelligenciáról, kvantumfizikáról vagy épp a fúziós energiáról.

A kerek évforduló alkalmából most tíz olyan cikket ajánlunk olvasóink figyelmébe az elmúlt évekből, amelyek a szerkesztőség megítélése szerint valamilyen szempontból különösen fontosak voltak, és amelyekből - reményeink szerint - ma is legalább annyit lehet tanulni, mint amikor megjelentek.

1. Szuperképességeket hoznak a nanorobotok

Az elmúlt években számtalan cikket írtunk a Rakétán az agy-számítógép interfészekről (BCI), amelyek az agyba ültetett elektródák segítségével képesek érzékelni az emberek agyi aktivitását, ezzel lehetővé téve a kétirányú kommunikációt az emberi agy és a számítógépek között. A technológiát jelenleg az orvostudományban használják, például arra, hogy mozgássérült betegek is önállóan tudják kezelni a számítógépet, azonban a BCI-kben rejlő lehetőségek ennél sokkal távolabb mutatnak. A technológia fejlődésével egyszer például az is lehetővé válhat, hogy az invazív beavatkozás helyett nanorobotokat juttassunk a véráramon keresztül az agyunkba, ez pedig akár olyan megoldásoknak is utat nyithat, mint hogy "biztonsági mentést" készítsünk az agyunkról vagy megmutassuk másoknak az emlékeinket. A ma még elképzelhetetlennek tűnő jövőbe Nuno Martins, a Kalifornia Egyetem Berkeley-i kampuszának kutatója nyújtott nekünk betekintést, aki azt is elárulta, hogy nagyjából mikorra valósulhatnak meg ezek a dolgok.

Az agyunkba juttatott nanorobotokkal egyszer talán a teljes tudatunkat lementhetjük és átélhetjük mások érzéseit De előtte még gyógyíthatóvá tehetünk velük olyan súlyos betegségeket, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór vagy akár a poszttraumás stressz szindróma - mondja Nuno Martins, az UC Berkeley kutatója, akivel a Brain Bar konferencián beszélgettünk az agy-számítógép interfészek jövőjéről.

2. Irány a Mars! - de csak óvatosan

Elon Musk eredetileg 2024-re ígérte a Mars meghódításának kezdetét, azt az időt, amikor már emberi lábak tapossák a bolygó vörös porát. 2024 végéhez közeledve elmondható, hogy a terv nem valósult meg, de ez nem azt jelenti, hogy soha nem fog rá sor kerülni. A Mars elérése nehéz, költséges és veszélyeket rejt az utazók számára, mégis egyre több űrügynökség készül az emberiség régi álmának beteljesítésére és a robotizált megfigyelőeszközök mellett hús-vér űrhajósokat is küldenek majd a távoli bolygóra. Az emberes Mars-programok azonban jelentős etikai kérdéseket vetnek fel: mi történik például, ha az élet nyomaira bukkannak az űrutazók? Mi lesz a mintákkal, amelyeket elhoznak a Földre? És hogyan lehet biztosítani, hogy nem szennyezik be a Marsot, végképp ellehetetlenítve a földön kívüli élet utáni kutatást a bolygón? A Mars kolonizálása ahhoz hasonló problémákat vonhat maga után, mint az előző századokban az új földrészek meghódítása: ezekről a kérdésekről Kereszturi Ákossal, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk 2019-ben.

Néhány éven belül felfedezhetjük a földön kívüli életet - és ha nem vigyázunk, ki is pusztíthatjuk Az emberiséget időtlen idők óta foglalkoztatja a kérdés, hogy van-e élet a Marson, ám szakértők egy csoportja szerint az ennek kiderítésére tett erőfeszítéseinket paradox módon éppen az húzhatja keresztül véglegesen, ha sikerül embert küldenünk az égitestre.

3. Oké, hogy ismét megyünk a Holdra, de miért telt ez fél évszázadba?

Ha minden a NASA tervei szerint alakul, alig két év múlva ismét emberek lépnek a Hold felszínére, amire 1972 óta nem volt példa. De miért nem jártunk a Holdon több mint fél évszázada, miközben a mai technológiánk ezerszer fejlettebb, mint ami az Apollo-küldetések idején rendelkezésre állt? Erre a kérdésre kerestük a választ 2020-ban megjelent cikkünkben, az Artemis-3 közeledtével pedig annak is utána jártunk, hogy egyáltalán miért is lenne fontos, hogy ismét asztronauták lábai tapossák a Hold puha regolitját.

Miért nem jártunk a Holdon közel fél évszázada? Közismert, hogy az Apollo-11 küldetés juttatott először embert a Holdra 1969. július 20-án. Az Apollo missziók közül az utolsó a 17. volt, amelynek keretében 1972. december 11-én az ember sokadszorra is kiléphetett Földünk útitársára – ekkor utoljára körülbelül egy fél évszázadig. A kérdés, hogy miért.

4. Az emberiség elhozta a hatodik kihalási hullámot - van visszaút?

Nem lenne túlzás azt állítani, hogy történelmi kontextusból nézve korunk legnagyobb kihívása a klímaváltozás, ám tágabb perspektívából szemlélve a légkör üvegházhatású gázokkal való telepumpálása és annak következményei valójában csak egy szeletét képezik egy nagyobb problémának, aminek oka, hogy az emberi civilizáció jóideje olyan módon és ütemben fejlődik, ami a bolygónk adottságaihoz képest fenntarthatatlan. Ennek az egyik nyilvánvaló jele, hogy számos kutató szerint az emberi tevékenység következtében elindult egy újabb kihalási hullám, ami a biodiverzitás jelentős csökkenését fogja eredményezni a következő évtizedekben. Az előttünk álló problémákról és azok lehetséges megoldásairól Gigler Dóra konzervációbiológussal, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével beszélgettünk.

Ha élhető bolygót szeretnénk hátrahagyni, minden napnak a Föld Napjának kéne lennie Csak kiirtott erdők és egy letarolt jövő vár ránk? Vagy mindez talán már nem is a bolygó megmentéséről szól, sokkal inkább a sajátunkról? Gigler Dóra konzervációbiológussal, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével beszélgettünk fajkihalásról, egyéni felelősségünkről a környezettudatos élet megteremtésében, na és persze Földünk jövőjéről.

5. A globális űrinternet, avagy minden, amit a Starlinkről tudni érdemes

Elon Musk a 2010-es évek elején nem akármilyen tervet vett a fejébe: több tízezer műholddal teleszórni az alacsony és közepes Föld körüli pályát, amelyek a WI-FI sebességével vetekedő internetelérést biztosítanak a bolygó legeldugottabb zugában is. A Starlink-rendszer első műholdjait éppen öt évvel ezelőtt, 2019. november 11-én állította pályára a SpaceX, a rendszer kiépítése pedig azóta is töretlenül halad előre: az elmúlt fél évtizedben az eredetileg tervezett 12 ezer műholdnak több mint a felét pályára állították, annak ellenére is, hogy a sokkal nagyobb kapacitású, így a Starlink kiépítését is jelentősen felgyorsító Starship űrhajó azóta sem készült el. 2019-es cikkünkben összeszedtük a Starlinkkel kapcsolatos összes fontosabb tudnivalót, a rendszert övező vitákat, és azt is bemutattuk, hogyan befolyásolhatja a projekt sikere vagy esetleges kudarca Musk legnagyobb álmát, azaz a Mars meghódítását.

Starlink: a Mars-utazás kulcsa vagy Elon Musk legnagyobb tévedése? A SpaceX a 2020-as évek végéig 42 ezer alacsonyan keringő műholddal burkolná be a Földet, amely a világ minden pontján nagy sebességű internetet biztosítana. De mennyire lehet reális ez a cél?

6. Magyar részvétellel készül a "mesterséges Nap"

A fúziós energiatermelés a jövő nagy ígérete, ami a klasszikus vicc szerint mindig harminc év múlva fog megvalósulni. Ez a mondás azonban már több mint hatvan éves és a fúziós erőművek fejlesztésében az elmúlt időkben rendkívül nagy előrelépések történtek, még ha az egyik leglátványosabb eredmény, az ITER indítása várat is magára. A fúziós kutatások globálisan számos helyszínen zajlanak, a magántőke bevonása pedig különösen hatékonyan gyorsíthatja a fejlesztéseket. Ahhoz, hogy "lehozzuk a Napot a Földre" és kevés üzemanyag felhasználásával tiszta energiát állítsuk elő, ami sokkal kevesebb környezetszennyezéssel tudja ellátni az emberiséget, mint a ma alkalmazott módszerek, első körben magának a fúziós folyamatoknak a megértésére és kontrollálására van szükség. Az eddigi legnagyobb kísérleti fúziós reaktor, az ITER ezt a célt szolgálja. A hatalmas építmény konstrukciója óriási vállalás: a létesítmény egymillió alkatrészt tartalmaz majd, amelyek egyedileg készülnek a speciális szerkezethez. A világ egyik legnagyobb fizikai kísérletében magyar szakemberek is részt vesznek, köztük Dr. Réfy Dániel, a Fúziós Plazmafizika Laboratórium kutatója, aki két évvel ezelőtt mutatta be az "ITER vészleállítójának" fejlesztését és működését.

Hogyan készül az ITER fúziós reaktor vészleállítója? Az ITER reaktor plazmájába fagyasztott hidrogénpelleteket lövő szerkezettel lehet majd biztonságosan leállítani a fúziós berendezést - az erre szolgáló eszközöket többek között Magyarországon fejlesztik és itt sikerült először az ITER-hez adaptált hidrogénjég-lövedékeket készíteni és kilőni.

7. Hat hónap nyár - de nem a francia riviérán, hanem a Kárpát-medencében

A klímaváltozás már nem csupán a tévéhíradóból köszön vissza, annak hatásait az elmúlt években Magyarországon a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk - például a szokatlanul erős és hosszantartó nyári hőhullámok formájában. Tavalyi cikkünkben klímakutatók segítségével igyekeztünk utána járni, hogy pontosan milyen tényezők állnak az Európában tomboló szélsőséges időjárási viszonyok hátterében, hogyan fogja átalakítani a klímaváltozás a Kárpát-medence éghajlatát, és milyen lépésekre lenne szükség, hogy elkerüljük a legrosszabbat.

Klímakutató: Magyarországon a jövőben a nyár akár fél éven át is tarthat, 45 napos hőhullámokkal Naponta megdőlő melegrekordok, pusztító hőhullámok, aszály, árvíz, pokoli hőmérséklet. Szakértők segítségével jártunk utána, mi áll a szélsőséges nyári időjárás hátterében, és mi várható a közeljövőben, ami hazánk és bolygónk éghajlatát illeti.

8. XXI. századi veszély: amikor bárhol beazonosíthatnak az arcunk alapján

Miközben Kínában ahhoz is arcszkennelés kell, hogy új telefont vegyen az ember, a nyugati országokban számos olyan intézkedés született, ami megakadályozza, hogy az arcfelismerő technológia túlságosan betolakodjon a hétköznapjainkba. Hogy miért fontosabb akár a biztonságunknál is, hogy a hatóságok ne tudjanak mindenhol és mindig megfigyelni és beazonosítani bennünket, arról a többek között Steve Wozniakot is a soraiban tudó jogvédő szervezet, az Electronic Frontier Foundation képviselőjével beszélgettünk.

Az arcfelismerés veszélyei: új arcot szerezni nehéz Egy jogvédő szervezet a kormányzati arcfelismerő rendszerek betiltásáért kampányol Amerikában. A technológiával kapcsolatos aggályaikról kérdeztük őket.

9. Az USA elkezdi komolyan venni az UFO-jelentéseket

Az elmúlt öt év kétségkívül egyik legmeglepőbb fejleménye az volt, hogy az UFO-kutatás kikerült az összeesküvés-elméletek birodalmából és belépett a mainstreambe: az Egyesült Államokban több kongresszusi meghallgatást is tartottak az UAP-okkal (azaz azonosítatlan légi jelenségekkel) kapcsolatban, a Pentagon és az amerikai légierő számos titkosított dokumentumot hozott nyilvánosságra, az amerikai kormány pedig egy új szervezetet is létrehozott a Védelmi Minisztériumon belül, amelynek a feladata kifejezetten az efféle jelenségek kivizsgálása. Ennek, a korábbinál jóval következetesebb és a nyilvánosság számára sokkal inkább látható "UFO-politikának" a kezdetét az Unidentified Aerial Phenomena Task Force (UAPTF) által készített 2021-es jelentéshez köthetjük, amely világosan meghatározta a jelenségek begyűjtésével, rendszerezésével és kiértékelésével kapcsolatos eljárásokat. Ezek a fejlemények egész biztosan szerepet játszottak abban, hogy ma már magas rangú tisztek is bátrabban szólalnak meg a nyilvánosság előtt a témával kapcsolatban, hiszen sokkal kevésbé kell tartaniuk a megbélyegzéstől, mint akár néhány évvel korábban.

Tényleg földönkívüliek látogatják a bolygót? – Napvilágot látott az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatos jelentés Elkészült az USA kormányzati jelentése az azonosítatlan repülő tárgyakról – aki katarzist várt, csalódni lesz kénytelen, de ez egy nagyon fontos lépés a rejtély tisztázása felé vezető úton, mivel a kérdés mostantól nem söpörhető a szőnyeg alá.

10. Hogyan lesz halhatatlan az emberiség?

A természetben ismerünk olyan élőlényt, ami gyakorlatilag halhatatlan, de vajon lehetséges-e, hogy a technológia és a tudomány fejlődésével egyszer az ember is örökké élhessen? Bár a felvetés még ma is ugyanolyan utópisztikusnak hangzik, mint öt évvel ezelőtt, az biztos, hogy már 2019-ben is számtalan különböző kezdeményezés létezett, amelyek közös pontja, hogy mind az élet jelentős - akár a végtelenségbe nyúló - meghosszabbítását tűzték ki célként. Hogy a halhatatlanságot végül a regeneratív gyógyászat vagy a tudatunk digitalizálása fogja elhozni, még ma sem világos, az viszont biztos, hogy aki érdeklődik a longevity témaköre iránt, az a cikkünkből mindent megtudhat arról, hol tart ma ez a science-fictionbe hajló terület.

Közelednek a halál utolsó órái Az emberiség legnagyobb álma a halhatatlanság, nem csoda hát, hogy a történelem során számtalan formában kereste, kutatta a gyorsan amortizálódó emberi test megóvásának legkülönfélébb módjait, a halál előtt és után egyaránt.