Ahogy arról a Wired beszámolt, az elmúlt napokban Twitteren és Telegramon tűntek fel olyan fotók, amelyeken egy lezuhant KYB-UAV (avagy KUB-BLA) drón látható, és noha hivatalos forrásból ezeknek a hitelességét egyelőre nem erősítették meg, minden jel arra utal, hogy az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban is használja ezeket az eszközöket. A hivatalosan loitering munitionnak, azaz "lődörgő lőszernek" nevezett, robbanóanyaggal felszerelt kamikaze drónok a célterület felett várakoznak egészen addig, amíg egy ellenséges egység fel nem tűnik, majd ezek után nemes egyszerűséggel nekirepülnek a célpontnak.

A Kalasnyikov leányvállalata által gyártott KYB-UAV-ot 2019-ben mutatta be a Zala Aero, akik azt állítják, hogy a drónt olyan mesterséges intelligenciával látták el, ami képes önállóan, valós időben felismerni az objektumokat. Az 1,2 méteres fesztávolságú robot szinte bárhonnan indítható egy mobil indítóállvány segítségével, és 130 km/h-s sebességgel képes repülni nagyjából fél órán keresztül.

A Wirednek nyilatkozó szakértők szerint nem lehet tudni, hogy a drón teljesen önállóan támad, vagy pedig emberi személyzet dönt a célpontokról és a támadás megkezdéséről. Ahogy Michael Horowitz, a Pennsylvaniai Egyetem professzora a lapnak elmondta, a kamikáze drónokat gyártó vállalatok előszeretettel hirdetik a technológiájukat autonómként, de ez sok esetben csak annyit jelent, hogy a drón képes korrigálni a röppályáját vagy manőverezni a cél eltalálása érdekében, amit viszont már emberi személyzet jelöl ki neki.

Zachary Kallon, az USA Belbiztonsági Minisztériuma által finanszírozott START (National Consortium for the Study of Terrorism and Responses to Terrorism) központ munkatársa is azt mondta, hogy lehetetlen megállapítani, hogy a KYB-UAV drónok mennyire önállóak, azonban szerinte a technológia megjelenése Ukrajnában komoly aggodalomra ad okot. A kutató szerint a mesterséges intelligenciát a fegyverekkel ötvöző "gyilkos robotok" már itt vannak, és élesben is használják őket.

Tény, hogy a gyilkolásra felhatalmazott mesterséges intelligencia napról-napra egyre kézzelfoghatóbb veszélynek tűnik, egy tavaly márciusban kiadott ENSZ-jelentés szerint pedig az sem kizárt, hogy már túl vagyunk azon, hogy egy gép önállóan gyilkoljon embert: a szervezet biztonsági tanácsának szakértői panelje szerint elképzelhető, hogy a líbiai polgárháborúban használt Kargu-2-es drónokat autonóm csapásmérésre is használták 2020-ban, ami azt jelenti, hogy emberi jóváhagyás nélkül támadtak rá a szakadárokra.

Samuel Bendett, az amerikai CNA hadászati elemzőcég Oroszország-szakértője a Wirednek elmondta, hogy Oroszország az elmúlt években jelentősen bővítette a drónos kapacitását, ami rendkívül olcsó és hatékony alternatívája az emberes misszióknak. Ennek ellenére az ukrajnai háború kezdeti szakaszában meglepően kevés drónt vetettek be, ami vagy az ukrajnai hadsereg felkészültségét dicséri vagy pedig arról tanúskodik, hogy az oroszok alábecsülték az ellenállás mértékét. Ezzel szemben az ukránok nagyon is hatékonyan használták ki a szűkös kapacitásaikat, a Kargu-2-höz hasonlóan szintén Törökország által gyártott TB2 Bayraktarral súlyos veszteségeket okoztak az orosz hadseregnek. Az ukránok hamarosan a KYB-UAV-hoz hasonló kamikaze drónokra is szert tehetnek, ugyanis Joe Biden amerikai elnök nemrég bejelentette, hogy Switchblade típusú drónokat küldenek Ukrajnának, amelyek azonban kizárólag emberi utasításra hajtanak végre támadást.

Az ENSZ tagállamai régóta egyeztetnek róla, hogy hogyan szabályozzák a halálos autonóm fegyverrendszereket, de az utóbbi években kevés valódi előrelépés történt az ügyben. Ennek oka, hogy miközben a legtöbb ország a tiltás pártján áll, a legnagyobb katonai hatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és India elutasítják az ilyen fegyverek betiltását. A tavaly decemberben, Genfben tartott közgyűlésen az Egyesült Államok képviselője, Josh Dorosin elmondta, hogy országa számára csak egy nem kötelező érvényű magatartási kódex lenne elfogadható, ami egybevág az amerikai kongresszus szakbizottságának korábbi állásfoglalásával.

A robottankok már itt vannak, de önállóan még nem gyilkolhatnak Az észt Milrem Robotics a napokban mutatta be a Type X nevű harckocsiját, ami új szintet képvisel az ember nélküli fegyverek sorában.

A világ egyik leghíresebb egyetemén, az MIT-n működő Future of Life intézet 2015-ben indított el egy petíciót, amiben arra szólították fel a világ kormányait, hogy szabjanak gátat a mesterséges intelligencia által vezérelt fegyverek fejlesztésének. A petíciót ezidáig 4667, a mesterséges intelligencia és a robotika területén tevékenykedő szakértő és további 26 ezer támogató írta alá, többek között Stephen Hawking, Steve Wozniak, Noam Chomsky, Elon Musk, Jack Dorsey és a Google DeepMind mesterséges intelligenciáját fejlesztő Mustafa Suleyman is.

"A tét hatalmas, hiszen az önműködő fegyvereket a hadviselés harmadik forradalmának tekinthetjük a puskapor feltalálása és a nukleáris fegyverkezés után" - fogalmaznak a levél szerzői, akik ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy nem a távolból, emberi személyzet által irányított gépekre gondolnak, hanem kizárólag az olyan eszközökre, amelyeknél a mesterséges intelligencia hozza meg az összes döntést, a támadásig bezárólag. A tavalyi genfi találkozó előtt a Human Rights Watch emberi jogvédő szervezet is közzétett egy 23 oldalas dokumentumot, amiben kifejtették, hogy a jelenlegi nemzetközi humanitárius jog nem alkalmas arra, hogy az autonóm fegyverrendszerekből fakadó problémákat szabályozza, így azokra minél előbb külön szabályozást kell alkotni.

(Borítókép: Zala Aero)

Az oroszok drónná alakított kivénhedt duplaszárnyú gépeket vethetnek be Ukrajnában A hidegháborúból megmaradt Antonov An–2-eseket műholdképen szúrták ki nagyobb számban egy ukrán határ környéki katonai repülőtéren – egyes feltételezések szerint drónná alakították át őket, és azt is sejteni, miért.