A videó az 1971 áprilisában pályára állított Szaljut-1-gyel indul és egészen a kínai űrügynökség által tavaly felbocsátott Tienkungig veszi számba az űrállomásokat, amelyek között akad néhány kivétel is: a másodikként bemutatott DOS-2 űrállomás például soha nem érte el a Föld körüli pályát, hiszen a gyorsítórakéta hibájából fakadóan az indítást követően az óceánba zuhant, míg az Apollo-Szojuz űrállomást az angol Wikipedia nem is tartja számon az űrállomások között. Utóbbi úgy jött létre, hogy 1975 júliusában a hidegháborús enyhülés jeleként egy Apollo parancsnoki modul összekapcsolódott egy Szojuz 7K-TM űrhajóval, majd 44 órán keresztül keringtek együtt a Föld körül.

A videó ezek után rátér az egyelőre még csak tervezett űrállomásokra, amelyek közül a készítők már kicsit önhatalmúlag válogattak, vélhetőleg főként a megvalósulás esélyét valamint a projekt látványosságát tartva szem előtt. Így történhetett meg, hogy a NASA által finanszírozott három privát űrállomás közül például csak kettő, a Blue Origin és a Sierra Space által tervezett Orbital Reef valamint a Nanoracks Starlabje került be a videóba, a Northrop Grumman és a Dynetics űrállomása viszont kimaradt, erről ugyanis egyelőre nagyon keveset lehet csak tudni.

A leendő űrállomások között ezeken kívül láthatjuk még az Axiom Stationt, az orosz űrállomást és az Artemis-programban kulcsszerepet játszó Lunar Gatewayt is, ami az első olyan űrállomás lesz, ami nem a Föld, hanem a Hold körül kering. A két legizgalmasabb projekt viszont egyértelműen az Orbital Assembly Corporationhöz köthető, akik a 2030-as évekre Voyager Station néven építenének fel egy a korábbi űrállomásokhoz képest hatalmas, akár 400 fő befogádására is alkalmas, mesterséges gravitációval ellátott "űrhotelt", aminek a Pioneer Station néven épülő mintaprojektje a tervek szerint már az évtized közepére megvalósulhat.

(Borítókép: Real Space)

A második MIR űrállomás rejtélyes története Tudtad, hogy kettő volt? És hogy az egyik még mindig megvan?