Miután Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, a nyugati országok közössége rövid időn belül súlyos gazdasági szankciók bevezetéséről döntött Moszkvával szemben. A háborús helyzetet és a gazdasági szankciókat a tudományos élet is megsínylette, több közös nemzetközi kutatás is felbomlott. A háború űrkutatásra gyakorolt negatív hatásairól egy hosszabb cikkünkben már írtunk, azonban a borús kilátások mellett némi reményre adhatott okot, hogy a napokban a Nemzetközi Űrállomásról hazatérő amerikai űrhajós, Mark Vande Hei egy Szojuz fedélzetén tért vissza a Földre két orosz társával, Anton Skaplerovval és Pjotr Dubrovval együtt.

Most azonban úgy tűnik, hogy meghatározatlan időre véget érnek a tudományosan gyümölcsöző, közösen átkutatott évek: Dimitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezetője szombaton jelentette be, hogy az orosz fél „meghatározatlan időre befejezi az együttműködést” a nyugati országokkal a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetése kapcsán – adta hírül a The Guardian. Rogozin elmondása alapján Oroszország egészen addig nem lesz hajlandó közös űrkutatási projekteket folytatni a nyugati országokkal, amíg azok fel nem oldják az „illegális gazdasági szankciókat”. A Roszkozmosz vezetője szerint a nyugat célja

„az orosz gazdaság kivéreztetése, az orosz nép éhezésbe és pánikba taszítása, hogy országunkat térdre kényszerítsék. Ez sose fog sikerülni nekik, de a szándékaik egyértelműek.”

Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy pontosan mikortól fejezik be az együttműködést a felek, illetve, hogy milyen ütemben vonják ki a kutatókat a közösen futó projektekből, Rogozin elmondása alapján azonban a Roszkozmosz hamarosan jelentkezni fog a szakítás pontos időpontjával is.

Már régóta gyülekeztek a viharfelhők az ISS körül

Oroszország és az Egyesült Államok egyik legnagyobb közös tudományos vállalkozása, a Nemzetközi Űrállomás körül is régóta gyűlnek már a viharfelhők: a háború kitörése után alig egy nappal, február 25-én maga a Roszkozmosz vezetője, Dimitrij Rogozin vetette fel egy fenyegető hangnemű Twitter-bejegyzésben, hogy az orosz fél közreműködése nélkül a Nemzetközi Űrállomás akár le is zuhanhat – utalva ezzel arra, hogy az ISS rendszeres időközönként történő pályakorrekcióját az űrállomáshoz kapcsolódó Szojuz és Progressz rakétákkal szokták megoldani. Az orosz-ukrán háború kapcsán aktív szereplő Elon Musk nem sokkal később be is jelentkezett, hogy "megmentené" a Nemzetközi Űrállomást. Később az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosti borzolta tovább a kedélyeket egy olyan videóanimációval, amin a Nemzetközi Űrállomásról leválnak az orosz modulok.

Az orosz kutatókat továbbá kitiltották a CERN-ből is, Moszkva pedig az Európai Űrügynökség a francia Guyanában található űrkikötőjéből vonta vissza az orosz személyzetet. Ezen felül a konfliktus nem csak Földön és a bolygó körül kezdte el szétzilálni a nemzetközi együttműködéseket: az Európai Űrügynökség és a Roszkozmosz közös, interplanetáris projektje, az ExoMars-misszió indulása is elcsúszott minimum 2026-ra.

Javítás: Az eredeti címet ("Kiszáll Oroszország a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetéséből") a pontosság kedvéért megváltoztattuk.

(Fotó: Getty Images)

Az ukrajnai háború hatása az űrutazásra A Nemzetközi Űrállomás sorsa többé-kevésbé stabilnak látszik, de ezen kívül is rengeteg az összefonódás Oroszország és akár amerikai magánvállalatok között. Mit hozhat a jövő, ha a kapcsolatok végérvényesen megromlanak?