Talán már a küszöbön toporog a következő Challenger- vagy Columbia-léptékű tragédia
2021 / 08 / 11 / Felkai Ádám
Talán már a küszöbön toporog a következő Challenger- vagy Columbia-léptékű tragédia
A Nauka modul „fiaskója” egy szakértő szerint egy sokkal nagyobb probléma tünete: a NASA szigora a biztonság kapcsán elkezdett gyengülni.

Az 1944-ben született James „Jim” Oberg elismert újságíró, író és a kínai, valamint az orosz űrprogramok szakértője. Oberg úr korábban 22 évet húzott le a NASA-nál űrmérnökként, és a pályákközti randevúkra szakosodott – tehát éppen arra a művelettípusra, amely a közelmúltban lezajlott az orosz Nauka modul, valamint a Nemzetközi űrállomás közt. Mint arról korábban mi is írtunk, az űrállomásra eredetileg 2007-ben fellőni tervezett modul kapcsán már a start után jelentkeztek a bajok, ám némi zökkenőt követően, kis csúszással, de a Nauka végül sikeresen kapcsolódott az ISS-hez.

A Nauka modul sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson A július 21-én fellőtt modul zötyögős utat követően, de sikeresen rácsatlakozott az ISS-re.

Az ünneplés nem tarthatott sokáig azonban, mert a dokkolást követően beindultak a Nauka hajtóművei, és kimozdították az Állomást is – az első sajtóhírekkel ellentétben ráadásul jelentős mértékben. Szerencsére az ISS idővel visszatért az eredeti helyzetébe, senkinek nem esett baja. Az incidens körül azonban burjánzanak a kérdőjelek, egyelőre annyit tudni, hogy az oroszok szerint egy szoftverhiba okozta a problémát, és mind az amerikaiak, mind pedig az oroszok siettek leszögezni, hogy mindez semmenyire sem befolyásolja a két nagyhatalom együttműködését.

A Nauka modul hibáját szoftver meghibásodás és emberi figyelmetlenség okozta, a Zvezda továbbra is szivárog Vlagyimir Szolovjov pénteken adta ki jelentését az esetről, mely során az orosz modul hajtóművének váratlan beindulása az ISS-t elfordította, de egyelőre nem derült ki túl sok részlet a körülményekről. A Naukát azóta már kinyitották, erről videó is készült. A másik orosz modul azonban problémákkal küszködik.

James Oberg azonban arról írt egy vendégcikket az IEEE Spectrumra, hogy a Nauka valójában egy sokkal nagyobb probléma tünete: ernyed a NASA a biztonságot mindenek fölé helyező szemlélete, aminek a hátterében politikai megfontolások húzódnak. Oberg úr a véleményét azzal indítja, hogy gyors summázatát adja a szóban forgó eseményeknek, és leírja egyebek mellett, hogy a dokkolást követő incidens miatt az ISS történetében először hirdettek vészhelyzetet (spacecraft emergency), és a baj nem csak nagyobb volt, mint amilyennek az első hírek alapján tűnt, de lényegében magától oldódott meg. Az ISS ugyanis épp Indonézia felett repült, amikor a szoftver megbokrosodott, és a hajtómű beindult – aminek az a jelentősége, hogy itt már nem érték el a modult az orosz földi állomások, míg a szovjet korszakból hátramaradt világszintű követőrendszert már rég leszerelték, és ennek az utódja azóta sem készült el. Ezért aztán senki sem tudta, hogy egyáltalán beindult a hajtómű, már csak az Állomás mind fokozódó elmozdulását vették észre a NASA-nál. Ekkor hirdették ki az említett vészhelyzetet. Közben aktiválódott az állomás automatikája is, és ez beindította a hajtóműveket, hogy ellenálljon az ISS-re ható erőnek. Ez utóbbiak egyébként szintén az Állomás orosz részén találhatóak, az egyetlen amerikaiak által is irányítható rendszer pedig nem tudott volna korrekciót végezni a Nauka hajtóművének ellenében. Végül a modullal helyreállt a rádiókapcsolat, amikor az Közép-Európa fölé ért, de eddigre a hajtómű is leállt, valószínűleg mivel kifogyott belőle az üzemanyag. Ezután az Állomás orosz felének működő része visszaállította az ISS helyzetét.

Oberg úr szerint pedig a probléma abban van, hogy már az események elején is nagyon alábecsülte a NASA szóvivője az ISS elmozdulását, és azóta is az érződik, hogy mind az oroszok, mind az amerikaiak a legszívesebben elfelejtenék az egész ügyet. Az ilyenkor szokásos ügymenetnek megfelelően végigellenőrzik az ISS-t, de James Oberg szerint tapintható egyfajta bürokratikus ösztön, amely az incidens súlyosságának a minimalizálására irányul. Oberg úgy látja, hogy ez az emberi gondolkodás része, hogy a látszólagos normalitás egy hosszabb periódusát követően  inkább nem vesszük észre a szaporodó figyelmeztető jeleket.

Pedig szerinte ezen a ponton inkább feltételezik a biztonságot, semmint ténylegesen meggyőződtek volna róla.

Oberg hozzáteszi, hogy a hozzáállásnak ezt a kedvezőtlen változását ő maga személyesen is átélte a 80-as években (ekkor a NASA küldetés irányításán dolgozott), amikor egyetlen aggodalmas hangnak sem lett következménye, és ami végül elvezetett 1986-ban a Challenger tragédiájához. A szakértő szerint mindez megismétlődött a kilencvenes években, amikor az orosz-amerikai együttműködés annyira fontos volt, hogy inkább kirúgták azokat a NASA-tól, akik felhívták a figyelmet a különböző problémákra – ez a leépítés pedig 2003-ban a Columbia tragédiájába torkollt.

Oberg tehát nem kevés párhuzamot lát az akkori és a jelenlegi helyzetek között. Szerinte például szükség lenne azt is feltárni, hogy milyen döntéshozatali mechanizmus vezetett odáig, hogy a NASA belemenjen, hogy egy olyan erős hajtóművel rendelkező modul dokkoljon az űrállomásra, melyet egy vészhelyzet esetén nem lehet gyorsan a helyszínen leállítani. Oberg feltételezése szerint mivel a hasonló megcsúszások a biztonsággal kapcsolatos döntéshozatalban párhuzamban állnak azzal, hogy a Fehér Ház szeretne jó diplomáciai kapcsolatot ápolni az oroszokkal, így ennek a folyamatnak a korrekciója is csak az elnöktől eredhet.

Akármi is legyen a helyzet a politikai háttérrel kapcsolatban, az látszik, hogy az ISS-nek jellemzően az orosz felével kapcsolatban szaporodnak a problémák: a Zvezda modul szivárgását azóta sem sikerült megállítani, de előfordult már olyan helyzet is, hogy az orosz kozmonauták egyszerűen élelem nélkül maradtak az ellátmányt hordozó űrhajónak a csúszása miatt (szerencsére kaptak eleséget az amerikai társaiktól).

(Kép: Az Antares hordozórakéta robbanása 2014-ben Virginiában, forrás: NASA/Joel Kowsky)

További cikkek a Rakétán:

Az óceánba zuhant az egyik orosz ISS modul Az ISS (Nemzetközi Űrállomás) Pirsz névre hallgató orosz modulja a Csendes-óceánba zuhant és elsüllyedt, közölte az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz).

Tizennégy év késéssel juttatták fel az oroszok a Nemzetközi Űrállomás új modulját, a Naukát Ez Oroszország eddigi legnagyobb űrlaboratóriuma, és utazik vele egy robotkar is.

Kint van a 8 óra 11 perces videó arról, ahogy az űrhajósok üzembe helyezik a Nemzetközi Űrállomás új napelemeit Nem olyan drámai, mint a sci-fikben és az operatőri illetve vágói munka sem hollywoodi színvonalú, viszont ez igazi!

 


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.