Nagy az érdeklődés a magyar műholdakra, és ez még csak a kezdet
2021 / 10 / 16 / Bobák Áron
Nagy az érdeklődés a magyar műholdakra, és ez még csak a kezdet
Bár a magyar műholdipar még gyerekcipőben jár, de ha a hazai fejlesztésű műholdak egyszer meghódítják a világűrt, abban biztosan komoly szerepe lesz Milánkovich Dorottyának is, aki csapatával nemrég sikeresen pályára állította az ötödik, egyben az eddigi legnagyobb magyar műholdat. A Magyar Asztronautikai Társaság elnökségi tagjával a Brain Bar jövőfesztiválon beszélgettünk a RadCube-ról, de emellett szóba került a milliárdosok űriparban betöltött egyre növekvő szerepe és a következő magyar űrhajós is.

Nemrég elég komoly sikert értetek el a C3S Kft.-vel, ugyanis sikerült pályára állítani a RadCube-ot, ami az ötödik, egyben az eddigi legnagyobb magyar műhold. Tudnál erről mesélni, hogy mit csinál ez a műhold, milyen jelentősége van?

A RadCube műholdat részben az Európai Űrügynökség finanszírozza és kettős célja van: az egyik a pályamenti demonstráció, vagyis hogy demonstráljuk, hogy a platform saját fejlesztésű alrendszerei működésre képesek az adott környezetben, a másik pedig, hogy bemutassuk, hogy a tudományos kísérlet is be tudja venni ezt a kanyart, és megfelelően tudja mérni és elküldeni a platformnak az általa gyűjtött adatokat.

Hogy kell elképzelni azt, amikor nekiálltok tervezni egy műholdat? Hogyan láttok neki ennek a folyamatnak?

Ez egy nagyon komplex és sokrétű folyamat, amit a missziótervezéssel kezdünk. Amikor bejön egy ötlet, készítünk egy megvalósíthatósági tanulmányt különböző szimulációkkal, a partnertől kapott vagy saját követelmények alapján: mi a célja a műholdnak, miknek kell megfelelnie, mekkorának kell lennie, milyen interfészek vannak benne.

Amikor ez megvan - akár partnerrel, akár saját fejlesztésben - akkor kezdődik a dizájn fázis: először készül egy előzetes, koncepció jellegű dizájn, amikor megnézzük, hogy egyáltalán belefér-e az, amit gondoltunk, mind energiában, tömegben, adatlehozatalban. Erre különböző számításokat, szimulációkat készítünk. Ebben a fázisban deszkamodelleket használunk, amikkel prototípusszinten ki tudjuk próbálni, hogy mennyire megvalósítható az adott elképzelés. Utána következik a részletes dizájn fázis, mechanikai szimulációk, hőtani szimulációk, hogy a műhold mennyire fogja kibírni a fenti környezetet és a felbocsájtás során fellépő vibrációt avagy terhelést.

A tervezési fázis után indulhat maga a gyártás, amelynek során legyártatjuk az egyes nyomtatott huzalozású áramköröket és alrendszereket, valamint a mechanikai elemeket. Mi a legtöbb alrendszert itthon gyártattuk, a nyomtatott huzalozású lemezeket részben külföldön, de a kártyákon az alkatrészek beültetését már a cégnél végeztük. A kártyákat leteszteljük, valamint ha több kártyából épül fel egy alrendszer, mint az energiaellátó rendszer, azokat a kártya szintű élesztés után összeépítjük, és nekikezdünk az alrendszerszintű teszteknek.

Fontos megemlíteni, hogy nem csak a hardver készül ilyenkor, hanem ezzel párhuzamosan a szoftver is, merthogy nem elég elektromosan tesztelni magát a műszert vagy az adott alrendszert, arra is szükség van, hogy a szoftver megfelelően fusson rajta és megfelelően kommunikáljon a többi alrendszerrel. Például, hogy a fedélzeti számítógéphez eljusson az összes információ mondjuk egy kommunikációs alrendszerből vagy az energiaellátó alrendszerből.

Miután megterveztük, legyártottuk a műholdat, beérkezett a hasznos teher és az alrendszerek tesztelésével is végeztük, utána összeintegráljuk a teljes rendszert, és elvégezzük a műholdszintű teszteket, többek között termovákuumkamrás, autokompatibilitási tesztet és rázástesztet is, hogy a szimulációk mellett valós mérési eredményekkel bizonyítsuk, hogy ki fogja bírni az extrém terhelést. Ezután készülünk a szállításra és a startra.

A Radcube még nagyon kicsi műhold, de a C3S tervez nagyobb műholdakat is, akár mikrohullámú sütő méretben is. A SpaceX a Starlink műholdrendszerrel kapcsolatban nagyon sok kritikát kapott amiatt, hogy a műholdjaik, amelyekből már 1600-1800 kering a Föld körül, nagyon fényesek, és ezzel megnehezítik a csillagászok munkáját. Ti gondoltok erre, amikor műholdat terveztek?

A RadCube egy 3 unitos, nagyjából cipősdoboz nagyságú műhold. A következő méret a termékcsaládunkban a 6 unit Ezen kívül tervezünk 12U-s műholdat is, később pedig 16 unitos méretben is gondolkodunk. Ezek még nem olyan nagy méretűek, mint a Starlink, ami egy jóval masszívabb és nagyobb térfogatú műhold, úgyhogy egyelőre - ez nálunk nem jelent problémát. A RadCube pályájából adódóan természetes módon két-három éven belül el fog égni a légkörben, de a későbbiekben is 3-5 éves élettartamra tervezzük a műholdjainkat.

Mekkora az érdeklődés most ezekre a műholdakra?

Elsősorban nemzetközi piacon van rá érdeklődés, de néhány hazai szereplő is érdeklődik. Az elmúlt időszakban nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk és adunk ki árajánlatokat különböző műholdakra. Általában ipari cégek, kutatóintézetek, vagy akadémiai intézmények, egyetemek érdeklődnek. Nekünk az üzleti modellünk, hogy az általunk kifejlesztett platformmal lehetőséget adjunk gyakorlatilag bárki számára, hogy az öltetét, tudományos kísérletét vagy technológiai berendezését feljuttassuk a világűrbe és ott üzemeltessük. Hogyha valaki például csak egy kicsi kamerát szeretne kipróbálni, ami nem töltené ki a teljes rakteret, akkor arra is van lehetőség, hogy összeáll egy vagy több céggel vagy intézménnyel. Egy ilyen shared payload misszió keretében pedig a költségek is megoszlanak. Persze ez így egy komplexebb projekt lesz, de megvalósítható, ahogyan azt a mostani projektünkben, a Radcube-ban is tesszük, ahol szintén több tudományos kísérlet állt pályára. Ebben a misszióban a C3S vezetésével egy nemzetközi konzorcium állt össze részben magyar partnerrel, az Energiatudományi Kutatóközponttal, valamint a brit Imperial College Londonnal, a lengyel Astronikával és az Európai Űrügynökséggel. Emellett a napelemeket Spanyolországból rendeltük, a pozicionáló alrendszert pedig Belgiumból, a Leuveni Egyetemről.

Van egy árlistátok vagy teljesen egyedileg dől el, hogy mennyibe fog kerülni a megrendelőnek?

Van árlistánk, de az űrküldetések még mindig inkább egyedi árképzést követelnek meg, az árunk attól függ, hogy a megrendelő pontosan mit szeretne. Mi már a missziótervezéstől segítünk az ügyfélnek, és az ő igényeihez tudjuk igazítani a műholdat, viszont ha ő csak egy alrendszert vagy egy vázat szeretne, akkor arra is van lehetőség, hogy részegységeket utángyártsunk és azokat külön értékesítsük. Tehát ez igazából az ügyféltől függ, és az ő döntése, hogy mennyire szeretné a mostani rendszereinket még továbbfejleszteni, vagy azzal repülne, ami a mostani misszióban bizonyított. Mi az ötlettől segítünk neki eljuttatni műholdját a rakétáig és a pályára bocsátáson keresztül az adatfeldolgozásig tudjuk támogatni a misszióját.

Ezekre a műholdakra alapozva a C3S Kft. Cross néven egy egész műholdrendszert is kidolgozott, amiről azt írják, hogy “a világon elsőként alkothat átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről.” Ez mikorra valósulhat meg, és miért fontos, hogy ismerjük a Földet körülvevő sugárzási környezetet?

Ez egy régi elképzelés, amikor beadtuk a pályázatot, akkor születtek ezek a tervek. A projekt, amin most dolgozunk, ennek a rendszernek a demonstrációs missziója, lényegében az első műholdja a tervezett flottának, tehát ha ez működik, akkor képesek vagyunk arra, hogy több ilyen műholdat is pályára állítsunk. Ehhez viszont egy konzorciumnak is össze kell állnia, valamint további anyagi forrás is szükséges, amiben egyáltalán nem vagyunk biztosak, hogy meg fogjuk kapni. A Cross rendszernek emiatt nagyon bizonytalan a jövője.

A Föld körüli sugárzási és mágneses tér feltérképezése azért fontos, mert a töltött részecskék károsíthatják mind az emberi szervezetet, mind pedig az elektromos rendszereket. Egy áramkör komponenseiben is többféle problémát tudnak okozni, ezért fontos, hogy felmérjük mire számíthatunk. A mi alrendszereink redundánsak, tehát ha történik egy meghibásodás, leállás, akkor újra tudunk indulni, és át tudunk váltani a másik, redundáns párra. Ezzel biztosítjuk, hogy az alaprendszer működőképes marad, és nagyobb megbízhatóságot tudunk elérni vele.

Azt mondtad, hogy lehetséges, hogy a Cross rendszer az anyagi források hiánya miatt nem fog megvalósulni, miközben a Külgazdasági és Külügyminisztérium éppen most jelentette be, hogy a következő négy évben 99 millió dollárt fognak az űripar fejlesztésére fordítani. Ez nagyobbik részben egy magyar asztronautának a Nemzetközi Űrállomásra való feljuttatását fedezi, viszont elvileg elég sok pénz jut belőle űripari fejlesztésekre is. Ezek szerint ez a pénz nem a műholdak fejlesztésére megy?

Én bízom abban, hogy a műholdak fejlesztésére vagy akár nagyműholdas alrendszerek gyártására - amiben szintén tevékenykedik a cégünk - kapunk majd ilyen forrásokat. Azt viszont érdemes tudni, hogy Magyarországon az űripar egy fejlődő terület, és vannak más témakörök is, más műszerek és más technológiák illetve ötletek, amik csak most fognak megszületni. Én nagyon örülök neki, hogy a magyar kormány nagy hangsúlyt fektet erre az iparágra, hiszen ez egy nagy hozzáadott értékű terület, ahol a szaktudás rengeteget számít, és ha erre megvan a megfelelő keretrendszer és anyagi forrás, akkor a műholdak mellett ez a kutatás-fejlesztés több szintjén is meg tud jelenni.

Egy magyar asztronautának a felküldése a Nemzetközi Űrállomásra mennyire fontos a magyar űripar szempontjából?

Amennyire tudom, a magyar űrhajós a tervek szerint részben magyar kísérleteket fog fent kivitelezni, így a hazai ipar és űrkutatás számára ez rendkívül fontos lehet.

Ha már szóba került az űrállomás: vannak olyan hírek, hogy Oroszország 2025 környékén, a jelenlegi megállapodás lejártával kiszállna az ISS-projektből, és a NASA-val kapcsolatban is felmerült, hogy esetleg privatizálnák az űrállomást. Szerinted mennyire reális elképzelés, hogy az űrállomást magáncégek üzemeltessék?

Az űripar és az űrállomás egy olyan terület, amire folyamatos anyagi forrást kell biztosítani, hogy fenntartható legyen. Itt ugye a javítások mellett az üzemeltetés is kritikus része a misszióknak. El tudom képzelni, hogy ez egy reális opció lesz négy év múlva, aminek ránk nézve lesznek hátrányai és talán előnyei is attól függően, hogy milyen konstrukciót alakítanak ki és milyen kezekbe kerülnek majd az űrállomás egyes moduljai- és persze hogy mik lesznek a kiemelt felhasználási célok Ezekre nincs rálátásom viszont azt tudom, hogy a NASA-nak vannak egyéb nagyra törő tervei is, mint például az Artemis-misszió, így a vezetőknek, szakembereknek biztosan megvannak az indokaik, amelyek ezt a döntést támogatják.

A privát szektor az utóbbi időben amúgy is egyre nagyobb befolyást szerez az űriparban, ezzel kapcsolatban pedig olyan kritikák is megjelentek, hogy az világűr a milliárdosok játszóterévé válik. Elég csak a jövő héten induló Inspiration4 küldetésre gondolni, amit egy milliárdos finanszíroz, vagy Jeff Bezosra, Richard Bransonra, akik nyáron érték el a világűr peremét. Szerinted mennyire jogosak ezek a bírálatok?

Tény, hogy az űrszegmens egy olyan terület, amibe be kell fektetni a pénzt, de minden fejlesztési terület ilyen. Az űreszközök azért ilyen drágák, mert nagyon sok munkaóra megy bele egy fejlesztésbe és a tesztelésbe, és nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelni a fejlesztés és gyártás során, ami magas sztenderdeket állít. Emiatt ez nem egy könnyű iparág. Bármit össze lehet rakni, csak amikor felmegy és nem működik, az problémás lehet. Én úgy gondolom, hogy az, hogy verseny van, semmiképpen sem probléma. Ha ezek a cégek kialakítanak egy olyan beszállítói láncot, amelyben akár alkatrészek szintjén is érdekelt lehet egy cég, azzal új munkahelyeket teremtenek és táplálják az iparágat. Nekünk is részben az a célunk, hogy akár a nagyműholdas misszióknak egy kis szeletét, egy-egy alrendszerét tervezzük meg, és ha azt sokszorosítani szükséges, akkor képesek legyünk hatékonyan reprodukálni. Jelenleg is dolgozunk ilyen projekteken.

Az, hogy egyre több magánvállalkozó csatlakozik ehhez a területhez, persze növeli a versenyt, de több lehetőséget is nyújt. Ha olyan technológiákat fejlesztenek ki, amelyek tudják segíteni az emberek életét - akár katasztrófamenedzsment, mezőgazdasági vagy telekommunikációs területeken - illetve ezeket a technológiákat később egy technológiai transzferrel át tudják venni a földi fejlesztésekben, az mindenképp hasznos és értékteremtő tevékenység.

Ha a kicsit távolabbi jövőbe nézünk, akkor azt látjuk, hogy az űripar egészen új területeket készül meghódítani a nem is annyira távoli jövőben. Itt nem csak a Mars-utazásra vagy a Holddal kapcsolatos tervekre gondolhatunk, hanem például arra is, hogy a kínaiak nemrég bejelentették, hogy egy több kilométer nagyságú űrhajót szeretnének építeni, az Orbital Assembly Corporation pedig már kísérletezik azzal a robottal, amivel egy négyszáz fős űrállomást szerelnének össze a Föld körüli pályán. El tudod képzelni, hogy a későbbiekben nem csak műholdas projektekkel fogsz foglalkozni, hanem űrhajókkal, esetleg űrállomásokkal is?

Abszolút el tudom képzelni, és a célomnak is tekintem, illetve egy álmomnak, hogy egy olyan misszióban vegyek részt, ami emberes küldetés - legyen az akár egy űrállomás vagy egy rakétás fejlesztés. Nyilván ez egy különösen érzékeny terület, ahol sokkal nagyobb a rizikó, és mivel az emberi életet alapvetően védeni kell, ezért több a követelmény is egy ilyen rendszerre.

(Fotó: Bobák Áron/Rakéta.hu)

További cikkek a témában:

Föld körüli pályára állt az ötödik magyar műhold A Radcube az eddigi legnagyobb magyar műhold, ami feljutott a világűrbe, ahol az űridőjárás monitorozása lesz a feladata.

A SpaceX viheti az űrbe a második magyar űrhajóst Azt már eddig is lehetett tudni, hogy Magyarország néhány éven belül asztronautát szeretne küldeni a Nemzetközi Űrállomásra, de most több fontos részlet is kiderült a projektről.

Holnap reggel indul az űrbe a SMOG-1 magyar műhold Bajkonurból Megkezdi misszióját a negyedik magyar műhold is, a mindössze öt centiméteres mini-szatellit a Föld elektromágneses szennyezettségét és a Napból érkező ionizáló sugárzás hatását fogja mérni Föld körüli pályáján.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.