"Most csak annyit mondhatok, hogy a kötelezettségeinknek megfelelően egy évvel korábban tájékoztatni fogjuk a partnereinket az ISS-en végzett munkánk befejezéséről" - tette hozzá a Roszkoszmosz vezetője - írja a Bloomberg -, határidőt viszont nem mondott, így szavai többféleképpen is értelmezhetőek. A jelenlegi nemzetközi megállapodások szerint Oroszország mindössze 2025-ig vesz részt az ISS üzemeltetésében, így elképzelhető, hogy Rogozin csupán arra célzott, hogy nem újítják meg a lejáró megállapodást, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a nyugati szankciók hatására a Roszkoszmosz már korábban kiszállna a nemzetközi projektből.

Előbbi nem lenne igazán meglepő fordulat, hiszen ahogy korábban már írtunk róla, az elmúlt időszakban egyre több nyilatkozat utalt arra, hogy az oroszok 2025 után már nem terveznek az ISS-szel, és helyette inkább a saját űrállomásukra koncentrálnának. Vlagyimir Szolovjov, az űrállomás orosz szegmensének repülési igazgatója tavaly szeptemberben beszélt arról, hogy a Nemzetközi Űrállomásban hamarosan olyan károk keletkezhetnek, amelyeket nem lehet (vagy nem érdemes) kijavítani, így 2025 után számos elem "lavinaszerű meghibásodására" lehet számítani. Szolovjov azt is kifejtette, hogy bár 2025-ig nemzetközi kötelezettségeik vannak az ISS-szel kapcsolatban, de ezután Oroszországnak inkább a saját űrállomás építésére kéne koncentrálnia.

Az oroszok már temetik a Nemzetközi Űrállomást Az ISS fedélzeti rendszerei mostanra nagyrészt elavultak, így hamarosan olyan károk keletkezhetnek a Nemzetközi Űrállomásban, amelyeket nem lehet kijavítani - figyelmeztetett Vlagyimir Szolovjov, az ISS orosz szegmensének repülési igazgatója.

Az utóbbi idők történéseinek fényében viszont ma már az sem tűnik elképzelhetetlennek, hogy Oroszország a határidő előtt elhagyja az ISS-t. A Roszkoszmosz részvétele a nemzetközi projektben azután vált különösen bizonytalanná, hogy Oroszország február végén megtámadta Ukrajnát, az agresszióra pedig a nyugati országok kemény szankciókkal válaszoltak. Ennek eredményeképpen több fontos űrprojektet is elkaszáltak vagy felfüggesztettek, többek között az Európai Űrügynökség és a Roszkoszmosz közös ExoMars-missziója sem fog elindulni a tervezett időben. Rogozin már április elején felvetette annak lehetőségét, hogy amennyiben a gazdasági szankciókat nem oldják fel, országa megszakíthatja az együttműködést a nyugati országokkal az ISS-en, a mostani nyilatkozata viszont ennél konkrétabb, hiszen már egyértelműen arra utal, hogy a Roszkoszmosz véglegesen elhagyná az űrállomást.

Hogy ez milyen hatásokkal járna, az egyelőre nem tisztázott. A szankciók bevezetése után Rogozin azt is felvetette, hogy az ISS egyszerűen lezuhanna az oroszok részvétele nélkül, hiszen eddig rendszerint ők biztosították azokat a rakétákat, amelyekkel az ISS néhány havonta elvégzi a pályakorrekciót. A bejelentésre reagálva Elon Musk sietett leszögezni, hogy ebben az esetben a SpaceX képes lenne átvenni az ilyen jellegű feladatokat, de kérdés, hogy erre a Dragon űrhajó megfelelő lenne-e. A SpaceX-nek ugyan a Starship képében van olyan űrhajója, ami jóval több üzemanyagot tud magával szállítani, ez azonban egyelőre még a tesztelés korai fázisában van, az első orbitális tesztre a legoptimistább forgatókönyv szerint is május 31-én kerülhet sor.

Az orosz állami hírügynökség olyan videót posztolt, amin az ISS orosz szegmense leválik az űrállomás többi részéről Az Ukrajna elleni orosz invázió, valamint az erre válaszként bevezetett nyugati szankciók miatt egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a nyugati országok és Oroszország közös űrprojektjeivel.

Az biztos, hogy az űrállomásra való eljutással a NASA-nak már akkor sem lesz problémája, ha a Roszkoszmosz valóban idő előtt felmondja a megállapodást, hiszen bár az elmúlt évtizedben a NASA és az ESA asztronautáit is az oroszok szállították az ISS-re, az utóbbi időben az amerikai űrhajósok már a SpaceX Crew Dragonnal érték el az űrállomást. A legutolsó misszió alig egy héttel ezelőtt, április 27-én indult útnak a fedélzeten három amerikai és egy olasz asztronautával, akik rekordgyorsasággal, mindössze 16 óra alatt érték el az ISS-t.

Ahogy korábban írtunk róla, a NASA és nyugati partnerei 2030-ig tervezik üzemben tartani a Nemzetközi Űrállomást, amelyet ezután visszavezérelnek a Föld légkörébe, és 2031-ben a darabjai a Csendes-óceánba zuhannak. A NASA és az ESA ezután sem marad űrállomás nélkül, a tudományos munkát azokon a privát űrállomásokon fogják folytatni, amelyek a tervek szerint már a 2020-as évek második felére Föld körüli pályára állhatnak.

(Borítókép: a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmense 2009-ben, Fotó: Stocktrek Images/Getty Images)

A Nemzetközi Űrállomás kilenc év múlva becsapódik a Csendes-óceánba a NASA tervei szerint Az amerikai űrügynökség a 2020-as évek végétől fokozatosan állna át a kereskedelmi űrállomások használatára, aminek már a menetrendjét is kidolgozták.