A Boston Dynamics robotját aligha lehetne az elsőnek nevezni, hiszen ha nem is túl feltűnően, de a robotok mára jelentős mértékben beszivárogtak az életünkbe: a Jurassic Parkban egy robottól ijedeztünk, a kocsinkat egy robot szerelte össze, a Keletitől Kelenföldig egy robotmetró szállít minket, egyes reptereken robotok igazítják útba az embert, és már készül az első olyan film, aminek a főszereplője is egy robot lesz. Ha a robotok fogalmát leszűkítjük az olyan ember- vagy állatszerű gépekre, amik képesek automatikusan mozogni és elvégezni különböző feladatokat, akkor is egészen sok ilyet találhatunk, a Sony Aibo robotját például bárki megveheti, akinek van kilencszázezer forintja, a kevésbé látványos, de jóval hasznosabb robotporszívókhoz, robotfűnyírókhoz, és egyéb, házimunkához használható robotokhoz pedig ennél már sokkal olcsóbban is hozzájuthatunk.

Akármilyen sok feladatot is látnak el ma a robotok, az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a sci-fik által elképzelt "robotkorszak" még nem érkezett el. Ha végigsétálunk Budapest (vagy bármelyik nagyváros) utcáin, nem fogunk lépten-nyomon robotokba botlani, és ma még az olyan feladatok nagy részét is emberek végzik, amik könnyen automatizálhatóak lennének. Ezzel együtt az is elmondható, hogy a ma használt robotok mindegyike úgymond célszerszám, vagyis egy jól körülhatárolható, specifikus feladat elvégzésére készült, egy robotporszívó például nem igazán használható másra azon kívül, hogy kitakarítsa a lakást. Ezzel a hozzáállással szakít radikálisan a Spot, ami egy olyan univerzális robotnak készült, ami számtalan különböző feladatot képes elvégzni, ezzel pedig akár arra is lehet esélye, hogy olyan sarokponttá váljon a robotika történetében, mint az okostelefonoknál az iPhone vagy a villanyautóknál a Tesla.

Hip-hopp, jön Spot!

Az 1992-ben a Massachusetts-i Műszaki Egyetemen (MIT) alapított Boston Dynamics első robotja még nagyon is jól meghatározható céllal készült: a 2004-ben bemutatott BigDog feladata az lett volna, hogy a katonák helyett cipeljen nagyobb terheket, a fejlesztését pedig ennek megfelelően az amerikai védelmi minisztérium kutatási és fejlesztési részlege (DARPA) finanszírozta. A belsőégésű motorral működő, 110 kilogrammos robotkutyáról azonban a tesztek során kiderült, hogy egyszerűen túl hangos a feladat ellátására, így a projektet 2015-ben leállították. A BigDogot később egy sor, hasonlóan extrém fejlesztés követte, a szélvészgyors WildCat és Cheetah, az emberszabású Petman majd Atlas, 2015-ben pedig a Spot első verziója, ami még inkább hasonlított a BigDogra, mint a mai Spotra. Ezek a robotok mind-mind felfoghatók egy tanulási folyamat egyes állomásaiként is, amelyek végül elvezettek egy valóban használható robot megalkotásához, de önmagukban is volt azért némi hasznuk: ha a WildCatből és társaiból nem is lett kereskedelmi termék, arra mindenképpen jók voltak, hogy a látványos, több tízmilliós megtekintéseket produkáló videókon keresztül hatalmas reklámot csináljanak a Boston Dynamicsnak, aminek a neve hamarosan egybeforrt a futurisztikus robotokkal.

Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy bár a cég még fényévekre volt tőle, hogy elkezdjen profitot termelni, a Google 2013-ban mégis jó üzletet látott a Boston Dynamics felvásárlásában. Ez az együttműködés végül több okból sem bizonyult sikeresnek: a Boston Dynamicset akkoriban még mindenki "katonai robtogyártóként" tartotta számon, ami miatt a felvásárlás még a Google alkalmazottait is erősen megosztotta, a BigDog-projekt 2015-ös elkaszálása és az akvizíciót leginkább támogató Andy Rubin távozása után pedig a Google már inkább szabadult volna a szerezményétől, ami a Bloomberg információi szerint évente mintegy 50 millió dollárjába került a keresőóriásnak. Nem csoda, hogy amikor 2017-ben a japán SoftBank bejelentkezett a Boston Dynamicsért, a Google kapva kapott az alkalmon, hogy túladjanak rajta, a hírek szerinti 165 millió dolláros adásvételi árral pedig a veszteségeik egy jelentős részét is sikerült leírniuk. A tulajdonosváltás új lendületet adott a Boston Dyanmicsnak, akik ekkorra már elkészültek a Spot első prototípusával, a SoftBanktól pedig minden támogatást megkaptak a fejlődéshez: a cég alkalmazottainak száma hamarosan a háromszorosára nőtt, ezzel együtt az éves kiadások is jelentősen felszöktek, mintegy 150 millió dollárra.

Hiába a nagy tervek, a WeWork tőzsdei bevezetésének kudarca, a OneWeb csődje és a koronavírus-járvány miatti megszorítások nem érintették jól anyagilag a japán multinacionális vállalatot, akik novemberben bejelentették, hogy 1,1 milliárd dolláros összegért a Boston Dynamics 80%-os tulajdonrészét eladták a Hyundai Motor Groupnak. Az adásvétellel kapcsolatban több szakmai oldal is megjegyzi, hogy a felvásárlás előnyös lehet a Boston Dyanmicsnak, hiszen a világ harmadik legnagyobb autógyártója aktívan kiveszi a részét az innovatív tecgnológiák fejlesztéséből: a Hyundai többek között önvezető autók, okosgyárak, mesterséges intelligencia és exoskeletonok fejlesztésében is érdekelt, így nem csak pénzügyileg, de technológiailag is stabil hátteret biztosíthatnak a robotok gyártásához. Arra is van esély, hogy az üzlet a Hyundai számára is megtérüljön, ugyanis a Boston Dynamics tavaly júniusban elkezdte árulni a Spotot, amiből a Bloomberg értesülései szerint novemberig körülbelül négyszáz darabot értékesítettek, ezzel pedig minimum 30 millió dolláros bevételre tettek szert.

A Boston Dynamics robotjai olyan önfeledten táncolnak, mintha nem is 2020 lenne Patrick Swayze is megirigyelné ezeket a táncmozdulatokat.

Mire jó a robotkutya?

Az értékesítés megkezdése azt is eredményezte, hogy a Spot robot a korábbinál is sokkal jobban a reflektorfénybe került, hiszen ma már szinte nem múlik el hét anélkül hogy ne érkezne valamilyen új hír a robotkutyával kapcsolatban. Ezzel együtt az is egyre inkább körvonalazódik, hogy milyen területeken jöhetnek jól a képességei, a teljesség igénye nélkül íme néhány feladat, amire a Spotot már ma is használják:

• A BP olajtársaság egy mexikói-öbölben álló olajfúrótornyán vetette be a robotot, ahol a torony állapotfelmérését oldották meg vele, egy speciális eszközzel pedig a metánszivárgást is képes jelezni. Adam Ballard, a BP üzemeinek technológiai menedzsere szerint ez biztonságosabbá teszi a munkát a tornyokon, és emberi munkaerőt szabadít fel, akikre így olyan feladatokat bízhatnak, amire a robot nem képes.
• Az Egyesült Királyság Atomenergiaügyi Hivatala Csernobilba küldött el egy Spotot, ahol a robot a négyes reaktor sugárzási szintjét mérte meg. Ahogy az IEEE Spectrumon olvasható, bár a sima talajon látszólag bármilyen robot elboldogult volna, a kutatók aggódtak miatta, hogy felkavarják a reaktor sugárzó porát, így a négylábú, a talajjal csak egészen kis részen érintkező robot sokkal jobb választásnak bizonyult erre a feladatra.
• A szingapúri városvezetés a koronavírus-járvány csúcsán szintén egy Spotot küldött a város egyik parkjába, ami a szabályok betartására, például a biztonságos távolságtartásra emlékeztette a járókelőket.
• A New York-i rendőrség egy feltételezett betörés és túszejtés helyszínét térképezte fel a robottal, míg a Massachusettsi állami rendőrségnek a tűzszerész egysége kapott egy Spotot, aminek segítségével biztonságos távolságból vizsgálhatják meg a bombagyanús tárgyakat.
• A Foster+Partners építésziroda a Battersea erőmű építésénél vette hasznát Spotnak, amit úgy programoztak be, hogy egy előre meghatározott útvonalon közlekedjen, így folyamatosan nyomon tudják követni az építkezés menetét, és az esetleges eltéréseket a tervekhez képest.
• A SpaceX a leszállás után darbajaira robbant Starship SN-10 prototípus maradványait vizsgálta meg a robottal, ami emellett terelgetett már juhokat is, segített az orvosoknak a koronavírusos betegekkel való biztonságos kapcsolattartásban, nemrég pedig az MSCHF nevű művészeti csoport egy paintball puskával szerelte fel, amit a távolból bárki irányíthatott.

Bár ahogy a fentiekből is látható, a Spot már ma is igen sokféle feladatra használható, ez még minden bizonnyal csak egy nagyon kis szelete annak, amire egy ilyen univerzális robotot a jövőben használni lehet majd. Maga a gyártó is folyamatosan igyekszik új funkciókkal és kiegészítőkkel ellátni a robotot, a különböző kamerák, szenzorok és a robot számítási kapacitását megnövelő extra CPU és GPU egység mellett február óta a Spot már robotkarral felszerelve is rendelhető, ami jelentősen kiszélesíti a felhasználási lehetőségeit.

Hogy a Spot mennyire marad meg rétegetrméknek, abban viszont talán a gyártónál is nagyobb szerepe lesz a külső fejlesztőknek, hiszen a Boston Dynamics szándékosan úgy alakította ki a robotot, hogy az modulárisan szinte bármilyen eszközzel bővíthető legyen, emellett tavaly februárban elérhetővé tették a Spot SDK-ját is, ami lehetővé teszi, hogy bárki saját programokat fejleszthessen a robothoz. Ennek már ma is láthatók az eredményei, a Foster+Partners például a Faro Focus lézerszkennerrel látta el a robotot az épületek háromdimenziós feltérképezéséhez, a Csernobilba küldött gép pedig egy speciális sugárzásmérővel lett ellátva. Nemrég az építőipari műszereket gyártó Leica Geosystems is bejelentett egy Spotra szerelhető lézerszkennert, de ahogy a paintball puskából is látni lehet, a Spot bővíthetőségének gyakorlatilag csak a fantázia szabhat harárt.

Öt módszer, amivel pillanatok alatt hatástalaníthatsz egy Spot robotkutyát Bár nem látunk rá sok okot, hogy miért kéne hatástalanítani a Boston Dynamics robotját, mindenesetre egy felhasználó összeszedte Twitteren a leghatékonyabb módszereket, amivel gyorsan kilőhetjük a Spotot.

Vigyázz, harap?

Mi ebből most még viszonylag keveset láthattunk, hiszen az Alza.hu-nál vendégeskedő robot egy extrák nélküli változat volt, ami leginkább egy huszonhárommillió forintos reklámhordozóként érkezett Magyarországra. Hogy a lépcsőket mennyire veszi ügyesen, azt nem tudtuk kipróbálni, de az azért így is látszott, hogy a Spot rendkívül agilis: a robot számtalan különböző mozgásformára képes a sétálástól az ügetésig, van külön mozgásfunkciója nehezebb és bizonytalan terepre, egy szoftverfrissítés után pedig ugrálva is tud majd közlekedni. A robotot a Nintendo Switch kontrolleréhez hasonló jókora, érintésrézékeny kijelzővel lehet irányítani, amelyen két joysticket is találunk, ezekkel álló helyzetben a robot testét tudjuk irányítani, mozgás közben pedig fordulni és oldalazni tudunk a Spottal. Bár a bemutatóteremben ennek nem igazán volt jelentősége, de élesben igen hasznos, hogy eközben a kijelzőn folyamatosan látjuk a robot elején elhelyezett kamera képet, így a wifi hatósugarának távolságában bárhova közlekedhetünk a Spottal. Ehhez nem feltétlenül van szükség wifi-hálózatra, hiszen a robot hotspotként is működik, igaz, a technikai leírás szerint így a hatósugara valamivel kisebb.

Ahogy a paintball puskával felszerelt Spotnál is látni lehetett, a robotot ma már nem csak távirányítóval lehet irányítani, a februárban kiadott Scout nevű program ugyanis lehetővé teszi, hogy webes felületen keresztül a világ bármely pontjáról irányíthassuk a robotot. Emellett arra is van lehetőség, hogy a Spot egy előre beprogramozott útvonalon teljesen önállóan közlekedjen, ilyenkor viszont érdemes odafigyelni arra, hogy az akkumulátora nagyjából kilencven percet bír, vagyis túl messzire nem érdemes elküldeni. A februárban bemutatott Enterprise verziónál ez már nem okoz gondot, hiszen ez a változat már arra is képes, hogy egy robotporszívóhoz hasonlóan visszatárjen a dokkolójába, és két óra alatt újratölse az akkumulátorait, így a működése szinte teljesen automatizálható.

A Spot a lábaiban elhelyezett 12 elektromos motor segítségével másodpercenként maximálisan 1,6 métert tud megtenni, vagyis a végsebessége nagyjából 5,7 km/h, a szenzorai és kamerái segítségével pedig önállóan is ügyesen tájékozódik. A robot érzékeli, ha valamilyen tárgy kerül elé, ilyenkor automatikusan megáll, a gépi tanulás segítségével pedig fejlődni is képes, vagyis ha valahol mellélép, akkor legközelebb már nem követi el ugyanezt a hibát. Előbbi funkciót a gyakorlatban is kipróbáltuk, és örömmel nyugtáztuk, hogy a Spot valóban nem megy neki a lábunknak, igaz, a mindössze 22 kilós robot egyébként sem tudna komoly kárt tenni egy emberben. Bár miután a New York-i rendőrség múlt hónapban élesben is bevetette a Spotot, többen is hangot adtak nemtetszésüknek, a mi benyomásunk az volt, hogy egy ilyen robotkutya sokkal kevésbé alkalmas arra, hogy sérüléseket okozzon valakinek, mint mondjuk egy hús-vér rendőr, a Boston Dynamics szerződési feltételei miatt pedig fegyverrel nem is lehet felszerelni. A cég ezt olyannyira komolyan veszi, hogy a korábban már említett MSCHF-et is azonnal figyelmeztették, hogy a paintball puska felszerelésével azt kockáztatják, hogy elveszítik a garanciát. A gyártó kissé meglepő módon amúgy alapból csak egy év garanciát vállal a Spotra, de a garanciaidő a szerződés megújításával elvileg bármeddig meghosszabbítható.

A Spot technológiai szempontból tehát egy rendkívül fejlett, korát megelőző termék, ami már ma is számtalan feladatra használható, de hogy lesz-e belőle (vagy a jónéhány másolatából) mindennapos látvány a nagyvárosok utcáin, az jelentős részben múlik majd azon, mit kezdenek vele a fejlesztők. A képességeiből fakadóan (lépcsőzés, ajtók kinyitása a robotkar segítségével) az is elképzelhető, hogy a jövőben ehhez hasonló robotok segítsenek például a bevásárlásban az idősebb embereknek, de ez ma még pusztán a robot ára miatt sem igazán elképzelhető, így a Spot valószínűleg még jó ideig inkább a vállalati felhasználóknak lesz egy elérhető alternatíva. Az Alza.hu ígérete szerint a robotot valamikor a közeljövőben Magyarországon is meg lehet majd vásárolni, de hogy mikor és mennyiért, arról egyelőre még nem adtak tájékoztatást, így jelenleg az egyetlen lehetőség a beszerzésére, ha közvetlenül a gyártótól próbálunk meg venni egyet.

További cikkek a témában:

Már idén megkezdődhet az emberszerű robotok tömeggyártása A világ leghíresebb robotjának, Sophiának hamarosan több ezer másolata áraszthatja el az otthonokat.

Robotok őrjáratoznak a szingapúri parkokban A Spot robotkutya végre a gyakorlatban is bizonyíthatja a hasznosságát.

Itt az ideje, hogy a valóságban is megalkossuk a robotika törvényeit, és már egész jól állunk vele Szabványosítható-e az etika úgy, mint a wifi? Ki a felelős érte, ha elüt az önvezető autó? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? A Budapesten rendezett Tudományos Világfórumon ezekre a kérdésekre is választ kaptunk.