Miután évtizedeken keresztül kissé háttérbe szorult, a Hold az elmúlt években ismét az űrügynökségek érdeklődésének középpontjába került, akikhez ezúttal már csatlakoztak az űripar szempontjából egyre meghatározóbb privát vállalatok is. A NASA-nak határozott szándéka, hogy a Hold visszahódítását célzó Artemis-program későbbi szakaszában folyamatos emberi jelenlétet biztosítsanak az égitesten, és bár az utóbbi időben az együttműködés szétesni látszik, de a hírek szerint tervben van egy orosz-kínai holdbázis megépítése is, ami a 2030-as évek második felére készülhetne el.

A fokozott érdeklődés nem véletlen, hiszen a Holddal kapcsolatban az elmúlt időszakban számtalan olyan felfedezés látott napvilágot, ami miatt az égitest nem csak tudományos szempontból lehet érdekes, de gazdaságilag is jövedelmező projekteknek a célpontja lehet. Ahogy arról mi is beszámoltunk, az elmúlt években kiderült, hogy a holdi kőzetek nagy mennyiségben tartalmaznak nem csak vizet, de oxigént is, emellett pedig napjainkban az égitesten található nyersanyagok kitermelése is sokkal könnyebben megvalósíthatónak tűnik, mint akár néhány évtizeddel korábban. Ezeknek a felfedezéseknek köszönhetően ma már nem csak az világos, hogy a Holdon nagy valószínűséggel megvalósítható lenne egy olyan kolónia, amely akár teljesen önfenntartó módon tud működni, de az égitest a még éppen csak formálódó űrbányászatban is komoly szerephez juthat, arról nem is beszélve, hogy tökéletes kiindulópontot jelentene a mélyűri utazásokhoz - például a Marsra irányuló küldetésekhez.

Mindeközben a magánszektor fajsúlyossá válásával az egész űripar is robbanásszerűen kezdett el növekedni, ami egy önmagát beindító folyamat, hiszen a területre áramló pénz miatt ma nyilvánvalóan könnyebb egy profitábilis vállalkozást felépíteni ebben a szektorban, mint mondjuk három vagy négy évtizeddel ezelőtt. Ahogy Dr. Sárhegyi István a Remred által tervezett, tízmilliárd forintból megvalósuló űripari központ bejelentésén a Citigroup elemzésére hivatkozva elmondta, az űripar 2040-re trillió dolláros iparággá válhat, amibe most éri meg igazán belépni. Nem véletlen hogy az utóbbi időben egyre több olyan terv lát napvilágot, amellyel a magáncégek a várhatóan már a közeljövőben fellendülő "holdipart" igyekeznek kiaknázni, például az oxigén vagy fémek kitermelését lehetővé tevő eszközökkel, holdjárókkal vagy éppen olyan kisebb vagy nagyobb lakóegységekkel, amelyek megágyazhatnak egy holdi kolóniának. Utóbbi két terület különösen nagy megtérüléssel kecsegtet, hiszen a NASA egyelőre nem jelentette be sem azt, hogy ki építheti meg az Artemis-programban használt holdautót, sem pedig azt, hogy hogyan is képzelik el a későbbiekben megvalósuló holdbázist, ha pedig valakinek a tervei felkeltik az amerikai űrügynökség érdeklődését, az minden bizonnyal ugyanúgy megüti a jackpotot, mint ahogy például a SpaceX a Starshippel, amit a NASA holdkompként fog használni az első emberes missziók során.

Az egyre gyarapodó holdbázis-koncepciókat most egy magyar cég bővítette tovább, akik a világ legrangosabb űrkonferenciáján, a szeptember 18. és 22. között Párizsban megrendezett Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson mutatták be a terveiket. A többek között az Etele Plazát, a Budapest One irodaházat valamint a Biodómot is magában foglaló Pannon Park projektet is jegyző Paulinyi & Partners egy olyan modulárisan bővíthető szerkezet terveivel állt elő, amely számításaik szerint akár egy 14 000 négyzetméteres komplexum felépítését is lehetővé tenné, így akár 150 ember befogadására is alkalmas lehetne. Az erről kiadott sajtóközlemény szerint a hálószerűen felépülő szerkezet belsejében nem csak lakóegységek és a létfenntartó rendszerek kaphatnának helyet, de akár olyan, a Mentőexpedíció című filmben látotthoz hasonló burgonyaültetvény is kialakítható lenne benne, ami hozzájárulna ahhoz, hogy a kolónia önfenntartóan tudjon működni.

Ahhoz, hogy az elképzelés a valóságban is kivitelezhető legyen, a tervezőknek számos olyan körülményt kellett figyelembe venniük, amelyek csak a Holdon jellemzőek. Az egyik ilyen, hogy az égitesten a hőmérséklet akár -170 és +110 Celsius-fok között is ingadozhat, emellett a szerkezetnek el kell bírnia azt a több mint két méter vastagságú védőburkolatot is, ami a kozmikus sugárzástól védi a benne tartózkodókat. A tervezés során azt is figyelembe kellett venni, hogy mivel a Holdnak nincs légköre, így az épület belső és külső része közötti nyomáskülönbség sokkal nagyobb, mint a Földön.

A holdon való építkezésnek ugyanakkor vannak előnyei is, hiszen a gravitáció mindössze egyhatoda a földinek, így a szerkezet teherbírása sokkal nagyobb, mint amilyen a Földön lenne. Ezt Németh Roland, a Paulinyi & Partners építésze és a tanulmány társszerzője osztotta meg, hozzátéve, hogy mivel a Holdon való építkezéssel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre konkrét tapasztalatok, ezért ügyeltek arra, hogy csakis tudományosan megalapozott alaptechnológiák alkalmazásában gondolkodjanak. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy mivel egy ilyen nagyszabású projektnél rendkívül bonyolult és költséges lenne a Földről odaszállítani az alapanyagokat, így a magyar építésziroda már alapból a Holdon megtalálható nyersanyagokra alapozva dolgozta ki a terveket, aminek keretében mind a központi elemeket, mind pedig a tartórudakat a helyszínen gyártanák le az égitestet borító törmelékes kőzetrétegből, azaz a regolitból. Ezt megolvasztva majd formába öntve a legkülönfélébb elemeket tudnák helyben legyártani, így regolitból készülhetne el az a kupola is, ami nem csak a sugárzástól, de a meteoritoktól is megóvná a létesítményt.

Nem a Paulinyi & Partners az egyetlen magyar vállalat, amelynek komoly tervei vannak a Holddal. A Puli Space Technologies a NASA támogatásával dolgozik egy olyan "vízszimatoló" eszköz kifejlesztésén, ami a talajban található vízjég felkutatása révén fontos szerepet játszhat abban, hogy ideális helyet találjanak egy holdbázis felépítéséhez, míg az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont és a Remred Kft. a Hold körül keringő űrállomás, a Lunar Gateway sugárzásmérő rendszerének a központi egységét fejleszti az ESA-nak.

(Fotó: Paulinyi & Partners)

Tízmilliárd forintból épül űripari központ Magyarországon A Remred Space Technologies 2025-re felépülő központjában kisműholdak gyártását és összeszerelését fogják végezni. A cél, hogy európai szinten is kiemelkedő szereplővé váljanak.