Elon Musk vállalata megkapta az engedélyt, hogy chipeket ültessen az emberek agyába

2023 / 09 / 21 / Bobák Áron
Elon Musk vállalata megkapta az engedélyt, hogy chipeket ültessen az emberek agyába
A Neuralink reményei szerint az általuk fejlesztett agy-számítógép interfész segít majd a lebénult embereknek abban, hogy a gondolataikkal irányíthassák a számítógépet.

A cég kedden jelentette be, hogy megkapták az engedélyt a klinikai tesztekre, azaz a sikeres állatkísérletek után emberekbe is elkezdhetik beültetni azt a chipet, ami kétirányú kommunikációt tesz lehetővé az emberi agy és a hozzá kapcsolt számítógép között - írja a Reuters. Ez a fejlemény már önmagában is kisebb siker Elon Musk vállalatának, hiszen az ilyen engedélyeket az Egyesült Államokban jóváhagyó Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) korábban több kifogást is megfogalmazott a Neuralink technológiájával kapcsolatban, azonban a jelek szerint ezeket mostanra sikerült kijavítaniuk.

A 2016-ban alapított Neuralink három évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába, amikor az első nyilvános bemutatón maga Elon Musk prezentálta, hogy milyen területeken lehet majd felhasználni az agyba beültethető elektródákból álló eszközt. A Tesla és a SpaceX alapítója nem fukarkodott az ígéretekkel, szerinte ugyanis az ilyen eszközök hosszú távon többek között arra is alkalmasak lehetnek, hogy szuperlátást adjanak az embereknek vagy közvetlenül a fejünkbe streameljük a zenét a segítségükkel, végső soron pedig tökéletes szimbiózist hozhatnak létre a mesterséges intelligencia és az emberi agy között. A Neuralink az első tesztekben ennél jóval visszafogottabb, ám talán ennél is hasznosabb megoldásokkal fog kísérletezni, hiszen a céljuk, hogy nyaki gerincvelősérülésben vagy amiotrófiás laterálszklerózisban (azaz ALS-ben) szenvedő betegeknek adjanak vissza valamit a mozgás szabadságából. A páciensekbe beültetett elektródák a mozgásért felelős agyterület aktivitását fogják érzékelni, ennek köszönhetően pedig a Neuralinkkel ellátott betegek a reményeik szerint képesek lesznek önállóan irányítani a számítógép kurzorját vagy gépelni egy virtuális billentyűzeten.

Musk az X-en (korábban: Twitter) maga is hírt adott arról, hogy az első beteg hamarosan megkaphatja az implantátumát, ezzel kapcsolatban pedig azt írta, hogy a Neuralinkben "megvan a potenciál, hogy teljesen visszaállítsa a mozgásképességet". A milliárdos hozzátette, hogy hosszútávon a Neuralink célja, hogy csökkentse a mesterséges intelligencia jelentette fenyegetést azzal, hogy "nagyságrendekkel növeli az emberek és az MI (valamint az emberek és emberek közötti) sávszélességet" - utóbbival valószínűleg arra utalt, hogy az ilyen beültethető implantátumok nem csak a gépekkel való kommunikációt tehetik lehetővé, de elméletileg azt is, hogy más emberekkel kommunikáljunk a gondolataink segítségével.

Az agyunkba juttatott nanorobotokkal egyszer talán a teljes tudatunkat lementhetjük és átélhetjük mások érzéseit De előtte még gyógyíthatóvá tehetünk velük olyan súlyos betegségeket, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór vagy akár a poszttraumás stressz szindróma - mondja Nuno Martins, az UC Berkeley kutatója, akivel a Brain Bar konferencián beszélgettünk az agy-számítógép interfészek jövőjéről.

A cég az állatkísérletek során egyébként már sikerrel vette ezt az akadályt, a Neuralink működéséről közzétett egyik videóban például egy implantátummal ellátott majom a gondolataival irányított egy videójátékot, egy másik videóban pedig azt láthattuk, ahogy egy majom a gondolataival ír le értelmes szavakat. A Neuralinknek ettől függetlenül nem volt sima az útja az emberkísérletek megkezdéséig, hiszen amellett, hogy az FDA több kifogást is megfogalmazott, jogvédő szervezetek azzal is megvádolták a céget, hogy az állatkísérletek során indokolatlan szenvedést okoztak a kísérleti alanyoknak, emiatt pedig annak a lehetősége is felmerült, hogy Musk cége elveszítheti az engedélyét a kísérletek folytatására.

Mindez természetesen tragikus fordulat lett volna a Neuralinknek, akiknek így is szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy másokhoz képest némileg lemaradtak a fejlesztésekben. Ahogy arról korábban több cikkben beszámoltunk, ma már számos cég, egyetem és kutatóintézet foglalkozik a Neuralinkhez hasonló agy-számítógép interfészek fejlesztésével, közülük pedig sokan már jóval korábban olyan áttöréseket értek el, amilyenekről a Neuralinknél egyelőre csak álmodnak: a Kaliforniai Egyetem kutatói nemrég egy 18 éve lebénult nő beszédképességét adták vissza a technológiával, Svájcban egy lebénult emberen segített az agyba ültethető implantátum, spanyol kutatók egy nő látását adták vissza agy-számítógép interfész segítségével, a Tübingeni Egyetem és az ALS Voice nevű cég megoldásának köszönhetően egy teljesen bezárt (vagyis semmilyen mozgásra nem képes) beteg újra képes volt kommunikálni a környezetével, a Brown Egyetem által kifejlesztett vezeték nélküli eszközt két gerincvelősérültnél alkalmazták sikerrel, akik így képesek voltak a gondolataikkal irányítani egy számítógépet, a listát pedig még bőven lehetne folytatni. Idén januárban emellett megkezdhette a klinikai teszteket a Synchron is, akik Stentrode néven egy olyan implantátumot fejlesztettek, amihez már nem is kell felnyitni a beteg koponyáját, hiszen az elektródákat tartalmazó egységet az érrendszeren keresztül juttatják el a beteg agyába.

A Neuralink ilyen megoldással egyelőre nem rendelkezik, a kísérleti alanyok fejébe egy kifejezetten ehhez az eljáráshoz kifejlesztett robot fogja majd beültetni az elektródákat, amely Musk reményei szerint a későbbiekben úgy fogja automatizálni az implantátumok beültetését, ahogy a Lasik-féle eljárás automatizálta a lézeres szemműtéteket. Arról egyelőre nem érkezett hír, hogy az FDA végül hány tesztalannyal engedélyezte a klinikai tesztek elindítását, de az biztos, hogy az első ilyen teszt mintegy hat évig fog tartani, vagyis az egészen biztos, hogy még jó pár évnek el kell telnie, mire a Neuralink technológiája szélesebb körben is elérhetővé válik.

(Borítókép: Neuralink)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Drámain változnak az egészségügyi trendek: új vezető betegséget azonosítottak a világban
Drámain változnak az egészségügyi trendek: új vezető betegséget azonosítottak a világban
A korábbi vezető betegség globálisan a szív- és érrendszeri megbetegedések együttese volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.