Az biztos, hogy 2021 sok szempontból egészen más lesz, mégis sokat lehet tanulni abból, ha kicsit visszanézünk a mögöttünk hagyott évre. Tizenegy olyan területet választottunk ki, amik alapvetően meghatározták 2020-at technológiai szempontból, és minden bizonnyal a következő években is döntő hatást gyakorolnak majd arra, hogy merre halad a szektor.

Több évnyi digitális fejlődés néhány hónap alatt

Hogy a COVID-19 milyen hatással volt a világra vagy akár csak a technológiára, azt valószínűleg több kötetes könyvekben lehetne kellő alapossággal kielemezni. A társadalmi távolságtartás miatt minden eddiginél szélesebb körben terjedt el a robotok használata, az érintésmentes fizetés, a big datára alapuló elemzések hirtelen élet-halál kérdése lettek, az online kereskedelem pedig olyan lökést kapott, ami korábban elképzelhetetlen volt.

Ha a nagyobb képet nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy 2020 legfontosabb fejleménye, hogy a világ néhány hónap alatt digitalizálódott: a távmunka, az online oktatás, az e-kereskedelem fellendülése mind-mind csak kisebb elemei annak a digitalizációs folyamatnak, ami egyébként is végbement volna, de sokkal lassabban. Hogy ezek a vívmányok mennyire bizonyulnak tartósnak, egyelőre nem tudhatjuk, de az biztos, hogy ez az év hosszú távon is nyomot hagy majd a mindennapi életünkben: az elmúlt évben emberek milliói jöttek rá, hogy rengeteg mindent online is el lehet intézni, szoktak hozzá a kapcsolattartás új formáihoz, kezdtek el használni olyan programokat, amiknek korábban a létezéséről sem tudtak. Sok nagyvállalat pedig már bejelentette, hogy a járvány után is meg kívánják tartani a távmunka lehetőségét, így valószínűleg sokkal kevesebb embernek kell majd irodákba bejárkálnia, mint korábban.

Az EU és az USA nekiment a Big Technek

A felgyorsult digitalizáció mellett még egy olyan trend volt, ami évtizedekre meghatározhatja a technológiai szektor alakulását: ősszel az USA és az EU is világosan kinyilvánította, hogy az eddigieknél szigorúbban óhajtják szabályozni a nagy technológiai cégek működését, ami már konkrét intézkedésekben is megnyilvánult. Amerikában hosszú hónapokig tartó vizsgálódás és több kongresszusi meghallgatás után novemberben a Google, decemberben pedig a Facebook ellen indítottak trösztellenes eljárást, az Európai Bizottság pedig ugyanígy járt el az Amazon esetében. Hogy melyik céggel kapcsolatban milyen kifogások merültek fel, azzal korában több cikkben is foglalkoztunk, de az alapprobléma minden esetben ugyanaz: a törvényhozók szerint a Big Tech túllép a hatáskörén, és a monopolhelyzetükkel visszaélve igyekeznek korlátozni a szabad piac működését.

A Google és a Facebook nem lélegezhetnek fel Joe Biden megválasztása miatt Tegnap hivatalossá vált, hogy a demokrata Joe Biden váltja Donald Trumpot az Amerikai Egyesült Államok elnöki székében. A szakértők arra számítanak, hogy ez számos területen gyökeres változásokat fog hozni az USA eddigi politikájához képest, ez alól pedig a technológiai szektor sem lesz kivétel. Néhány területen viszont Biden akár tovább is viheti, amit Trump elkezdett.

A Facebook szerint van rá esély, hogy kivonulnak Európából Az Európai Bíróság júliusi döntése a Facebook képviselője szerint ellehetetleníti a további működésüket a kontinensen.

Hosszú távon talán a trösztellenes eljárásoknál is nagyobb hatása lehet azoknak a törvénytervezeteknek, amelyeknek végleges változatát december közepén tárta a nyilvánosság elé az Európai Bizottság: a Digitális Szolgáltatások Törvény és a Digitális Piac Törvény célja, hogy az online világban is megteremtse az egységes piac feltételeit, ennek jegyében pedig számos elvárást fogalmaz meg az úgynevezett “kapuőrző” vállalatokkal szemben, amiknek az eddiginél sokkal szigorúbb szabályoknak kell majd megfelelniük.

A műholdas internet új korszaka

Tavaly azt mondtuk, hogy 2010 Elon Musk évtizede volt, amihez most nyugodtan hozzáírhatjuk 2020-at is. Az hagyján, hogy a Tesla piaci kapitalizációban messze felülmúlta az összes hagyományos autógyártót, de 2020-ban Musk egyik legkockázatosabb projektje, a Starlink is elkezdett valódi formát ölteni. A SpaceX egy év alatt több mint nyolcszáz internetszóró műholdat állított Föld körüli pályára, így ősszel már megkezdődhetett a műholdas internet kereskedelmi szolgáltatása is. A Starlink az eddigi hírek szerint ugyan egyelőre nem hozza a Musk által ígért, 1 Gbps sebességet, ugyanakkor más műholdas internetrendszerekhez képest így is villámgyors sebességet és alacsony késleltetést biztosít, a gyengébb lefedettséggel rendelkező területeken pedig akár felül is múlja a vezetékes internet sebességét.

Komoly előrelépés az agy-számítógép interfészek területén

Elon Musknál maradva, augusztusban a Neuralink bemutatójával egycsapásra sikerült behoznia a közbeszédbe az agy-számítógép interfészeket, amikkel reményei szerint az emberi agyat köthetjük majd össze a számítógépekkel, egyfajta szimbiózist teremtve az ember és a mesterséges intelligencia között. Bár a Neuralink fejlesztése még kezdeti szakaszban jár, és Muskot számos kritika is érte tudományos körökből a néhol kissé túlzó kijelentései miatt, az biztos, hogy a BMI gépek a következő évtizedek egyik legnagyobb változását hozhatják el a technológiában. Ausztrál kutatók a látás visszaállítását oldanák meg a technológiával, a Synchron nevű cég pedig a mozgáskorlátozottakon segítene hasonló módszerrel, de ezeken kívül is számos olyan fejlesztés van már folyamatban, ami a gépek és az agy közötti kétirányú kommunikációt teszi majd lehetővé.

Az új technológia új etikai kérdések megválaszolását is sürgeti, hiszen amíg a cégek és hivatalos szervek eddig csak az internetes tevékenységünkbe nézhettek bele, lehet, hogy hamarosan már a gondolatainkat fogják áruba bocsátani - vagy éppen manipulálni. Chilében és Spanyolországban már a törvényhozás szintjén is foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, és várható, hogy a következő években egyre több ország fogja komolyan venni az emberek privát szférájára leselkedő legújabb veszélyt.

Eladhatják-e a cégek a gondolatainkat? Ha időben lépünk, akkor talán nem Bár az agyunkat a számítógéppel összekötő gépek látszólag még messze vannak, egyes kutatók szerint nagyjából az utolsó pillanatokban vagyunk, hogy meghozzuk azokat a szabályokat, amik biztosítják a gondolatainkhoz fűződő jogainkat.

Áttörések a látás visszaállításában

A látás visszaállításában nem csak a BMI technológia hozhat komoly áttörést, az elmúlt évben számos különböző ígéretes eredmény született, ami alapján reménykedhetünk benne, hogy a vakság bizonyos formái akár néhány éven belül gyógyíthatók lesznek.

Az egyik legígéretesebb kutatás egy magyar kutató, Dr. Roska Botond nevéhez fűződik, aki csapatával olyan mesterséges retinát fejlesztett ki, ami egészen közel vihet a látás visszaállításához.

Természetes nyelvi feldolgozási modell

Egy ideje már elmondható, hogy minden év a mesterséges intelligencia éve, ez a terület pedig 2020-ban sem volt híján az áttörést jelentő fejlesztéseknek. Mind közül a legnagyobb visszhangot kiváltó esemény talán az OpenAI GPT-3 természetes nyelvi feldolgozási modellje volt, amely akár arra is képes, hogy teljesen önállóan írjon olyan szövegeket, amelyek megkülönböztethetetlenek az emberek által írt szövegektől, és hosszú távon akár azt is lehetővé teheti, hogy a gépek maguk írjanak kódokat. Nem véletlen, hogy a GPT-3-at sokan a legnagyobb dolognak tartják a Bitcoin kifejlesztése óta.

Úgy gondolkodik, akár egy ember, a DeepMind legújabb mesterséges intelligenciája A MuZero nevű mesterséges intelligencia abban előrelépés, hogy nem kell ismernie a szabályokat ahhoz, hogy nyerjen egy játékban. Ennek jelentősége óriási: ez az első lépés egy minden szituációban helytálló algoritmus felé.

Új csúcson a Bitcoin

És ha már szóba került a Bitcoin, a legismertebb kriptovalutának igencsak jó éve volt a 2020-as, hiszen év végén eddig soha nem látott magasságokba emelkedett az árfolyama, elérve a 29 ezer dolláros szintet, ami az év első napjaiban tovább emelkedett 34 ezer dollárra. A Bitcoin szárnyalása nem meglepő, hiszen a koronavírus miatt kialakult káoszban márciusban a tőzsdék történelmi zuhanást mutattak be, a Bitcoint pedig az eddigi tapasztalatok alapján sokan már az arannyal egyenértékű, megbízható befektetésnek tekintik.

Bár a Bitcoinnál nem először látunk hirtelen felívelést, amit 2017-ben látványos összeomlás követett, a szakértők szerint több jel is utal arra, hogy a kriptovaluta jelenlegi növekedése sokkal megalapozottabb, mint a három évvel ezelőtti lufi. A kriptovaluta mára jóval elfogadottabb törvényhozói szinten is, és a piacon megjelentek az intézményi nagybefektetők is, akik nem impulzusok alapján kereskednek, így az elemzők várakozásai szerint stabilitást adhatnak a Bitcoin igencsak gyorsan ingadozó árfolyamának.

Meddig juthat el a bitcoin árfolyama? Vannak, akik szerint a jövőben több millió dollárt is érhet egy bitcoin, mások szerint a nulla lenne a reális ár a legismertebb kriptovalutáért.

Cloud gaming

Bár 2020 őszén hosszas várakozás után bemutatkozott a legújabb konzolgeneráció a Playstation 5-tel és az Xbox Series X-szel, játéktörténeti szempontból ennél is sokkal fontosabb történés lehet a cloud gaming elterjedése, ami ugyan már tavaly év végén is bontogatta a szárnyait, de igazán idén vált mindenki által elérhető alternatívájává a drága konzoloknak és még drágább gamer PC-knek. Hogy mi az a cloud gaming, azt a korábbi cikkünkben már részletesen kiveséztük, de néhány szóban összefoglalva egy olyan szolgáltatás, ahol a játékokat nem letöltjük, hanem egyszerűen az interneten keresztül streameljük őket, így pedig szinte bármilyen eszközön, akar egy mobiltelefonon is játszhatunk bármilyen játékkal. Ehhez ráadásul bizonyos szolgáltatásoknál elég magát a játékot megvennünk, a Google Stadia alapszolgáltatása például teljesen ingyenes.

Saját tapasztalataink szerint a Stadia meg egy átlagos wifi hálózattal is elég jól működik, nincsenek benne idegesítő bugok, és olyan játékok is elérhetők már rajta, mint az Assassin's Creed sorozat, a Red Dead Redemption 2 vagy 2020 végének egyik nagy durranása/csalódása, a Cyberpunk 2077. Pozitív értelemben meglepő, hogy a szolgáltatások indulása után bő egy évvel már Magyarországon is több lehetőség közül válogathatunk, hiszen a Stadián kívül már a Microsoft és az Nvidia hasonló szolgáltatása is elérhető hazánkban.

Önvezető technológiák

Néhány évvel ezelőtt a legtöbb autógyártó 2020-at jelölte meg annak a céldátumnak, amikor az önvezető technológia bárki számára elérhető lesz, ennek tükrében pedig akár csalódásként is megélhetnénk, hogy az utak még nincsenek tele magukat kormányzó robotautókkal.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy 2020-ban ne történtek volna fontos előrelépések ezen a területen, amelyek közül a két legfontosabb, vagy inkább leglátványosabb tortenes az volt, hogy a Google kötelékébe tartozó Waymo immár teljesen sofőrök nélküli robottaxi-szolgáltatást üzemeltet Phoenixben, a Tesla pedig elkezdte bekapcsolni az autóiban a teljes önvezetés funkciót, ami ugyan a nevével ellentétben alkalmatlan arra, hogy teljesen levegye a sofőr válláról a vezetés terheit, de egy átlagos ember jelenleg mégis ezzel juthat a legközelebb ahhoz, amit önvezetésnek tekinthetünk.

Az orosz önvezető autó pont úgy vezet, mint egy valódi sofőr Las Vegasban lehetőségünk volt rá, hogy kipróbáljuk a Yandex robotautóját, amiben az a legfurcsább, hogy mennyire nem furcsa.

2020 végén több fontos hír is érkezett önvezetés-témakörben, hiszen a Honda bejelentette, hogy jövőre forgalomba hozzák az első hármas szintű önvezető autót, eközben pedig az Uber azt jelentette be, hogy kiszállnak a robotautók fejlesztéséből, a részleget pedig eladják.

Légitaxik

Az önvezető autókhoz hasonlóan a légitaxik sem váltak a mindennapjaink részévé 2020-ra, igaz, ezt nem is vártuk. Amit vártunk, az viszont be is következett, ugyanis nem csak gyártói oldalon történtek igen komoly előrelépések, de úgy tűnik, hogy végre a szabályozói oldal is felébredt az eddigi téli álmából, aminek köszönhetően néhány országban már akár éveken belül megjelenhet a személyi közlekedésnek ez az igencsak újszerű formája.

A fejlesztésben élen járó gyártók közül a Lilium már konkrét terveket is bemutatott arra, hogy hogy fog kinézni a floridai repülőterük, ahonnan a terveik szerint akár 300 kilométeres sugárban utazhatnak majd az emberek, így a légitaxi nem csak a városi, de a városok közötti közlekedést is forradalmasíthatja. A Volocopter ezzel szemben Európában tervezi megvalósítani az első légitaxi járatot, és már meg is kezdték a Volocity éles tesztjeit, ami ha minden jól megy, a 2024-es párizsi olimpiai idején mutatkozhat majd be a nagyközönség előtt. Tavasszal a Hexa főtervezője, Kerülő Balázs is arról számolt be, hogy igencsak jól állnak az általuk tervezett Flike Aero fejlesztésével, emellett nemrég az Airbus új légitaxijának a prototípusa is levegőbe emelkedett, az Ehang pedig Dél-Koreában kezdett bele a saját járművének az éles tesztjeibe.

Dél-Korea más szempontból is nagyon fontos lehet a légitaxik fejlesztésében, hiszen ők az első olyan ország, amelynek nem csak körvonalazott, de nagyon is pontos terveik, sőt, céldátumuk is van az új közlekedési kategória bevezetésére. A dél-koreai közlekedési minisztérium nyáron bemutatott tervei szerint erre 2025-ben kerülhetne sor először Szöulban, majd más városokban is, ha pedig a koreai minta működik, akkor feltehetőleg más országok is sokkal gyorsabban és gördülékenyebben fogják adaptálni az új technológiát.

Los Angeles városi légimobilitási programot indít, jön a légi tömegközlekedés A nagyvárosi légi közlekedés új formái, főképp emberek szállítására alkalmas önvezető drónokkal már sok helyütt tesztüzemben, vagy bevezetés előtt állnak. A légitaxik a tömegközlekedés új formái is lehetnek. Los Angeles is ezek közé a városok közé tartozik.

5G terjedése

Bár a járvány árnyékában az 5G-ről leginkább a különböző összeesküvés-elméletek kapcsán lehetett hallani, ez nem jelenti, hogy az új mobilhálózat kiépítése lelassult volna a COVID miatt. Magyarországon a Vodafone már tavaly év végén megkezdte a hálózat kiépítését, ami egy év alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. Mi utoljára nyáron teszteltük, hogy mit tud a Vodafone 5G-hálózata, és már akkor is jelentős javulást tapasztaltunk a tavaly decemberi helyzethez képest, a Vodafone lefedettségi térképe szerint pedig azóta a budapesti hálózat méginkább kiterjedt, és már csaknem az egész városban elérhető. Ezzel párhuzamosan megindult a környező településeken is a hálózat kiépítése, így már számos Budapest környéki helyiségben is elérhető az 5G.

Az 5G-nek az NMHH márciusban megtartott frekvenciaárverése adott újabb lökést, amelyen a Telenor és a Magyar Telekom is új frekvenciasávokhoz jutott, utóbbi pedig már szintén elkezdte kiépíteni a saját hálózatát, amely Budapest belsőbb kerületei mellett számos Balaton-parti településen is elérhető már. Az 5G előretörése természetesen nem csak Magyarországon volt számottevő: a Wikipedia jelenleg 71 olyan országot tart számon, ahol már elindult a kereskedelmi 5G-szolgáltatás. Ezzel együtt az idei év végére az is teljesen természetessé vált, hogy az újonnan bemutatott csúcskategóriás telefonoknál (egy-két kivételtől eltekintve) már kötelező, hogy 5G-s adatkapcsolattal is rendelkezzenek, az alig néhány napja bejelentett Qualcomm Snapdragon 480 processzornak köszönhetően pedig idén várhatóan ugyanez a folyamat az olcsóbb telefonoknál is megfigyelhető lesz.

Az 5G terjedésével párhuzamosan egyre fokozódtak a hálózat kiépítése közötti feszültségek is, ami elsősorban a Huawei szerepvállalásával kapcsolatban vezetett komoly vitákhoz. Az Egyesült Államok régóta igyekszik meggyőzni a nyugati partnereit, hogy nemzetbiztonsági okokból a kínai gyártót teljesen ki kéne zárniuk a hálózat kiépítéséből, az amerikaiak agresszív nyomulását viszont sokan csak az USA és Kína között fennálló kereskedelmi háború egy újabb elemének látják. Ezzel együtt a Trump-kormánynak sikerült néhány igen fontos piacon is érvényesítenie az akaratát, nyáron például az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy 2027-ig minden szolgáltatónak el kell távolítania a Huawei eszközeit a hálózataiból, amit később azzal is kiegészítettek, hogy jövő szeptembertől a brit szolgáltatók már egyáltalán nem használhatják a kínai gyártó eszközeit a hálózatok kiépítéséhez. Az Európai Unió tagországainak június végéig kellett részletes terveket beadniuk az Európai Bizottsághoz arról, hogyan akarják biztonságossá tenni az új infrastruktúrát, és bár konkrét intézkedések kevés országban születtek, úgy tűnik, hogy egyre több ország hajlik arra, hogy bizonyos szinten korlátozza a Huawei részvételét az 5G-s hálózatok kiépítésében, különösen a kritikus hálózati elemek tekintetében.

(Fotó: Pavlo Gonchar/SOPA Images/LightRocket/Getty Images, QuotesInspector, Airbus, Ezra Acayan/Stringer/Getty Images)

További cikkek a témában:

Nyolc technológiai trend, ami alapjaiban határozhatja meg a következő évtizedet Ha a CES-re hagyatkozunk, néhány év múlva egy sci-fiben fogunk élni, robotbuszok, légitaxik és az embereket kiváltó robotok között. Ha mégsem így lesz, ez a nyolc trend akkor is biztosan nagyon hangsúlyos lesz a következő években.

2020-ra sem lettünk a majmok bolygója, pedig a jóslatok erről (is) szóltak Legyünk őszinték: az emberek ősidők óta odavannak a jóslatokért, pláne, ha azok be is igazolódnak. (Ugye senkinek sem kell bemutatnunk Nostradamus látnoki feljegyzéseit?) Ezúttal olyan furcsa, vicces vagy épp ijesztő jóslatokból válogattunk, amiknek mostanra elvileg be kellett volna következniük. (Bár némelyik esetén ehhez igen közel járunk.)

Marsközelben a Tianwen-1 szonda, indul a Hold meghódítása: Mit hoz(hat) 2021 az űrkutatás számára? Talán ez az egyetlen tudományterület, amit még a pandémiának sem sikerült derékba törni, hiszen tavaly is láthattunk figyelemreméltó űrkutatói felfedezéseket. Bizonyára idén sem unatkozunk majd, de nézzük meg kicsit közelebbről, mire is számíthatunk!