A tudomány világának legfontosabb hírei 2020-ban I. rész
2021 / 02 / 10 / Justin Viktor
A tudomány világának legfontosabb hírei 2020-ban I. rész
2020 az évszázadok időskáláján mérve is kiemelkedően nehéz és szomorú évként vonul majd be a történelembe. Ha pedig a tudományos kutatás és az emberiség javát szolgáló új felfedezések oldaláról nézzük, a tavalyi év legnagyobb teljesítménye az orvostudomány és az összes egyéb tudományterület kutatóinak Covid-19 vírus elleni koncentrált küzdelme volt. A hirtelen felgyorsuló kutatás és fejlesztés valószínűleg évekkel hozott előre sok eredményt, ahogy az már csak a nehéz idők esetében lenni szokott. A tudomány egészét tekintve számos nagyszerű, paradigmaváltó áttörés is történt, melyeket több cikkben gyűjtöttünk csokorba.

1. SARS-CoV-2 koronavírus kutatás & vakcinafejlesztés

A Rakétán számtalan cikkben számoltunk be erről az egész emberiséget megmozgató heroikus küzdelemről. A Covid-19 járványról január 21-én írtunk először, ekkor már a világsajtó is élénken foglalkozott a wuhani eseményekkel, melyek jelentőségét és súlyosságát Kína az azóta napvilágra került dokumentumok tanúbizonysága szerint igyekezett bagatellizálni, alacsonyabb számokat közölve a ténylegesnél, de a WHO sem állt a helyzet magaslatán. Idén azonban már épp a WHO nyomozócsoportja kutatja a járvány eredetét Wuhanban, amit eleinte nem is akartak nekik megengedni.

A lassan kibontakozó majd berobbanó pandémiára - ami a világ legfejlettebb országainak egészségügyi rendszereit is sokkolta és sokkolja a mai napig - a járványügyi hatóságok és a nemzeti kormányok is lassan, megkésve reagáltak. A WHO kezdetben kifogásolható, később saját maga által is megváltoztatott álláspontra helyezkedett az olyan egyértelműen hatásos és fontos megelőző, preventív ügyekben is, mint a maszkviselés fontosságának kihangsúlyozása; a járvány terjedésének lassítását szolgáló távolságtartási-, és viselkedési ajánlások megfogalmazása; a megfelelő tájékoztatás a vírus terjedésének módjairól és a terjesztők jellemzőiről, és az olyan koronavírus ellen több helyütt alkalmazott gyógyszerekről, mint a remdesivir.

Mentségükre legyen mondva, hogy a járvány kirobbanásakor még semmiről sem állt rendelkezésre sem elegendő, sem hitelesnek mondható információ, az emberiség sok tekintetben a sötétben tapogatózott.

Bár civilizációnk átesett már számtalan, ennél jóval súlyosabb járványon is, a legutolsó hasonló méretű betegség, a spanyolnátha 100 év távlatában zajlott le, így szervezeti és gyors-reagálású “immunrendszerünk” valószínűleg egyszerűen nem volt már felkészülve arra ami történt.

Mindeközben az orvostársadalom és a kisegítő egészségügyi személyzet a kórházakban és szükségkórházakban küzdöttek a súlyosabb lefolyást mutató betegek életéért, a kutatóorvosok és kapcsolódó tudományterületek kutatói pedig a laboratóriumokban igyekeztek megtalálni a vírus gyengeségeit, és az emberi szervezet hadra fogható erősségeit. Nagy teljesítményű, fejlett, mélytanulási algotritmusokkal dolgozó számítógépeket, mesterséges intelligenciát is bevetettek, hogy mihamarabb megtalálhassák a koronavírus elleni meglévő gyógyszereinket, és kifejlesszék a vakcinát, ami megfelelő immunvédelmet biztosíthat az ember számára. 

A kezdeti módszerek közül sok zsákutcának bizonyult, amire a hidroxi-klorokin szolgálhat példaként. Sok magyar kutató, például Barabási Albert László és csapata is minden mást félretett, hogy kiderítsék mely kezelések működhetnek és melyek nem. Ma legnagyobb részt a gyógyításban és a kutatásokban részt vevőknek, köztük Karikó Katalinnak, a BioNTech alelnökének és részben magyarokból álló kutatócsoportjának köszönhetjük, hogy már látható a hajnal fényének derengése a koronavírus sötét éjszakájában.

A világjárvány előtt az eddig valaha lefolytatott leggyorsabb vakcinafejlesztés, a mumpsz elleni védőanyag kifejlesztése volt. Ez több mint négy évig tartott. A tavaly januárban indult koronavírus vakcina-fejlesztés kevesebb, mint egy évvel később már engedélyezett és tömegesen oltásba került védőanyagokat eredményezett. A Pfizer/BioNTech által kifejlesztett vakcina, a Moderna, és az AstraZeneca-Oxfordi Egyetem oltóanyaga, mind megfelelő klinikai tesztekkel igazolt védelmet nyújt a vírus ellen. Ezeket az oltásokat két nap alatt, számítógépekkel tervezték, és ez a rohamtempó nem lett volna lehetséges az oltástechnika új formája nélkül: a messenger RNS (mRNS) vakcinák nélkül, melyek kifejlesztése és megalkotása a már említett nagy arányú magyar kutatói részvétellel történt. Ezekben az oltásokban, a vírus genetikai szekvenciájának pusztán egy szakaszát használták fel. 

Sajnos a koronavírus kórokozója időközben mutálódott és több új, az eddiginél valószínűleg fertőzőképesebb törzs is gyorsan terjed. Az angliai és a Dél-Afrikai variáns ellen még nem tudjuk, hogy megfelelő védelmet nyújtanak-e a meglévő oltóanyagaink. Ez azért is kérdéses, mivel az új mutációk főképp a vírus tüskefehérjéjét érintették, és a meglévő vakcináink többsége épp azt célozza, annak ellenségként történő felismerésére készíti fel az emberi immunrendszert. Időközben több országban, így Magyarországon is elindult a saját, állami finanszírozású koronavírus elleni vakcinafejlesztés a debreceni Egyetemen, a Nemzeti Népegészségügyi Központtal karöltve.

2. Az MI majdnem hiba nélkül felismerte az emlő és a prosztatarákot

A kutatók tavaly januárban a tették közzé azokat az eredményeket, amelyek szerint a Google DeepMind MI rendszere hat emberi radiológust felülmúlva közel 29 ezer nő röntgenképén azonosította pontosan a rendellenességeket, ahogy arról mi is beszámoltunk. A vizsgálat során az MI rendszer továbbá 5,7 százalékkal csökkentette a hamis pozitív eredmények számát. Júliusban a Pittsburghi Egyetem kutatói egy független tanulmányban megtanítottak egy MI programot arra, hogy a szövetlemezekről felismerje a prosztatarákot. A tesztek során az MI 98 százalékos érzékenységet és 97 százalékos specificitást mutatott a prosztatarák kimutatásában, ami lényegesen magasabb érték volt, mint amit a kutatók vártak. Ez az MI rendszer, a történelemben először, túllépett a rák kimutatásán, nagy pontossággal osztályozta is a daganatokat, megállapította azok méreteit, és a környező szövetekbe történt behatolásuk mértékét is, mely klinikailag fontos jellemzők mind egy tipikus patológiai jelentés részei.

3. Orvosok először használták az emberi testben a CRISPR-Cas9 eszközt

A CRISPR-Cas9 eszközzel történő génszerkesztés egyértelműen az orvoslás jövőbeni fejlődésének egyik kulcsfontosságú eszköze lesz, a 2020 évi kémiai Nobe-díjat meg is kapta érte Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna közösen "genomszerkesztési módszerük kidolgozásáért". Az általuk felfedezett eszköz a genetikai olló, alkalmas az élet kódjának átírásához. Márciusban az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetem orvosai elvégezték az első in vivo CRISPR génszerkesztési eljárást egy vakságot okozó génmutáció kezelésére a BRILLANCE klinikai vizsgálat részeként. 

A vizsgálat résztvevőinek betegségét (Leber-féle veleszületett vakság), egy olyan génmutáció okozta, mely megakadályozza a testet abban, hogy előállítsa azokat a fehérjéket, melyek a fény jelekké történő átalakításához szükségesek. Mivel ennél a betegségnél a génpótló terápia nem opció, a tudósok úgy szerkesztették, illetve törölték a mutációt, hogy két vágást ejtettek annak mindkét oldalán, majd újra összekapcsolták a DNS végeit, hogy a gén megfelelő módon működjön. Az emberi-, egér-, és a majom-szövetekben végzett korábbi tesztek során a tudósok képesek voltak a betegséget okozó mutációval rendelkező sejtek felét kijavítani, ami több mint elegendő volt a látás helyreállításához.

4. A kereskedelmi űrrepülés korának hajnala

Amikor novemberben fellőtték a SpaceX Crew Dragon Resilience űrhajót, sokkal több történt, mint csupán négy űrhajós újabb útja a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Ez az indítás volt az első olyan alkalom, amikor egy kereskedelmi szervezet szállított sikeresen NASA űrhajósokat az űrben keringő csúcstechnológiai laboratóriumba.

A Crew Dragon űrhajó 2020 májusában járt először az űrben két amerikai asztronautával, Robert Behnkennel és Douglas Hurley-vel. Ez volt az első olyan alkalom az amerikai űrhajózás történetében, amikor a NASA egy magáncéggel együttműködve indított űrexpedíciót. Az űrsiklók kivezetése óta eltelt kilenc évben az amerikaiak orosz űrhajókkal utaztak az ISS-re.

A Crew-1 küldetés az első a hat, legénységgel tervezett közös NASA és SpaceX misszió közül, melyek az ügynökség Commercial Crew Programjának részeként valósulhatnak meg. Az első küldetés mindjárt számos történelmi elsőséggel is büszkélkedhetett:

  • Ez volt az első NASA által tanúsított, személyszállítására tervezett kereskedelmi rendszer első repülése, melynek során a rendszer eljutott a fejlesztéstől a rendszeres űrutazásokig
  • Az első négyfős nemzetközi legénység, amely amerikai kereskedelmi űrhajón indult az űrbe
  • Az első olyan alkalom, amikor az ISS űrállomás hosszú időtartamra tervezett expedíciós legénységének létszáma hatról hét főre nőtt, ami növeli a kutatásra rendelkezésre álló személyzeti időt, és
  • Ez volt az első alkalom, hogy az USA Szövetségi Légügyi Hivatala (FDA) engedélyezte egy embert Föld körüli pályára juttató űrrepülőgép kilövését

5. Új, eddig még nem észlelt részecskék a CERN-ből

Eddig még soha nem látott, négy-kvarkos részecskét találtak a CERN-ben, vagyis a Nagy Hadronütköztetőben (LHCb) dolgozó tudósok. Az új részecske az első lehet, egy korábban fel nem fedezett komplett részecske-osztály tagjai közül. Megtalálása segíthet a fizikusoknak jobban megérteni azokat a komplex módszereket, melyekben a kvarkok olyan összetett részecskékké kapcsolódnak össze, mint például az atommagokban található mindenütt jelenlévő protonok és neutronok. 

"A négy kvarkból álló részecskék már önmagukban is egzotikusnak számítanak, és a most felfedezett lehet az első, ami négy azonos típusú nehéz kvarkból áll. Konkrétan két bájos kvarkból (charm) és két bájos antikvarkból" - mondta el Giovanni Passaleva, az LHCb együttműködés vezetője.

A tudomány tavalyi kiemelkedő eredményeit bemutató sorozatunk, holnap reggel újabb cikkel folytatódik.

(Kép: JVA, Getty, Unsplash, NASA, Pixabay)

Ez is érdekelhet:

2019 Szatirikus Energiaipari Díjai a Forbes listáján Az év vége felé mindenki lazít egy kicsit, még a legkomolyabb témák legszakmaibb szakírói is bedobják kicsit a gyeplőt. A lista szatirikus és nem kevésbé tanulságos.

2019 megannyi feketelyuk-észlelést tartogatott, de ez a 6 volt a legizgalmasabb Összeolvadó hármas szupermasszív fekete lyukak, falánk és fénysebességgel pörgő fekete lyukak. A csillagászok idén sem unatkoztak, de mi magunk is csak kapkodtuk a fejünket az újdonságok hallatán.

2019 legizgalmasabb őslénytani leletei A most következő listában számba vesszük az elmúlt esztendőben előkerült legizgalmasabb fosszíliákat, az őslénytan igazi szenzációit.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.